Kerti szőlő 'Hibernal' Vitis vinifera 'Hibernal'

Termék részletes leírása

Kerti szőlő 'Hibernal'  - a németországi Geisenheim nemesítési programjából származik, ahol a Seibel 7053 és a Rajnai rizling keresztezésével jött létre. Neve a télállóságára utal. Mustszőlőfajta, amelyet feszesebb savú, kifejezett illatú fehérborok készítésére szánnak. Illata gyakran egresre és bodzára emlékeztet, vagy a sauvignonhoz közeli jegyeket mutat. Fürtjei közepes méretűek és kúp alakúak. Bogyói gömbölyűek és sárgászöldek, túléréskor borostyánszínűek. Szüretre érettségét általában október első felében éri el, a termőhelytől és a tőke terhelésétől függően. Bőtermő szőlőként sorokba, huzalos támrendszerre vagy könnyű pergolákra ültethető. Terméséből száraz és félédes borok is készülnek, amelyeket frissességükért és fűszerességükért becsülnek. Házi feldolgozásban mustnak is használják. Jól ellenáll a fagynak és a gombás betegségeknek. 

Termesztés: A szőlő napos, meleg, védett termőhelyen fejlődik a legjobban. Ideális a déli fal mellett vagy a déli lejtőn, ahol a fürtök éréséhez elegendő fényt és meleget kap. A talaj legyen jó vízáteresztő, homokos vályog vagy vályog, tápanyagokban gazdag, semleges vagy enyhén lúgos kémhatású. A kötött és tartósan vizenyős talajt nem tűri. Ültetés előtt ajánlott a talajt komposzttal vagy jól érett trágyával feljavítani. Az öntözés főként az ültetést követő első években és aszályos időszakban fontos, később a szőlőnek elegendő a természetes csapadék. Tavasszal komposzttal vagy magasabb kálium- és foszfortartalmú trágyával érdemes tápanyagot pótolni, ez segíti a termőképességet és a vessző beérését. Július végén klórmentes, mikroelemeket tartalmazó komplex műtrágyával trágyázzuk. Évente metszeni kell, a metszést kora tavasszal végezzük. Ilyenkor eltávolítjuk a gyenge és felesleges vesszőket, és csak azokat a rügyeket hagyjuk meg, amelyekből a szőlő teremni fog. A helyes metszés megőrzi a tőke életerejét és a termés minőségét. A fiatal csemetéket ajánlott a fagytól megvédeni.

A konténeres csemeték tavasztól őszig ültethetők, a szabadgyökerűek tavasszal vagy ősszel, lombhullás után. Ültetéskor a csemetét néhány centiméterrel mélyebbre helyezzük, mint ahogyan a faiskolában nőtt, majd alaposan beöntözzük.

Szerző: Lucie | Revízió: 10.11. 2025