Kerti trombitafolyondár 'Madame Galen' Campsis x tagliabuana 'Madame Galen'

Termék részletes leírása

Kerti trombitafolyondár 'Madame Galen' - a Campsis radicans és a Campsis grandiflora kerti hibridje. A 19. században Olaszországban jött létre, a 'Madame Galen' fajtát 1889-ben vonták termesztésbe. A szelekció a kínai trombitafolyondár nagyobb virágait a amerikai trombitafolyondár nagyobb ellenálló képességével ötvözi. Erőteljes, lombhullató kúszócserje, hosszú, fásodó hajtásai léggyökereikkel kapaszkodnak a támaszba. Kerti körülmények között általában nagyjából 4–6 m magasra és 2,5–4 m szélesre nő, meleg vidékeken, szabadon növekedve nagyobb is lehet. Levelei páratlanul szárnyaltak, nagyjából 7–11 levélkéből állnak, mélyzöldek és fényesek. Ősszel, lehullásuk előtt sárga árnyalatúra színeződnek. Júliustól szeptemberig az idei hajtások végén csoportokban nyílnak nagy, nagyjából 6–8 cm hosszú, trombita alakú virágai. Színük narancsvöröstől lazacvörösig terjed, a párta csövének belsejében sárgás vagy narancsos torok látható. A virágok széle szélesen kiterül, és feltűnő kontrasztot alkot a sötétzöld lombbal. Virágai nektárt termelnek, ezért vonzzák a méheket, a poszméheket és más beporzó rovarokat. Beporzás után hosszú, keskeny toktermések fejlődhetnek sok lapos, szárnyas maggal, átlagos kerti körülmények között azonban a termések nem jelentenek fő díszítőértéket. Elsősorban függőleges felületek befuttatására használható. Alkalmas pergolák, nagy rácsok, oszlopok és szilárd szerkezetek takarására, ahol sűrű nyári árnyékoló függönyt alkothat. Jól társítható iszalagokkal, futórózsákkal vagy sötét lombú cserjékkel. Tövis nélküli, lombhullató fás szárú növény. A növényi nedvekkel való érintkezés érzékeny személyeknél bőrirritációt okozhat.

Termesztés: Teljes napot és védett, meleg termőhelyet igényel, legjobb a déli vagy délnyugati fekvés, amely elősegíti a vesszők beérését és a rendszeres virágzást. A jó vízáteresztő, humuszos, 6-7 körüli pH-jú, mérsékelten nedves, de nem túlnedvesedő talajt kedveli. A konténeres növényeket áprilistól októberig ültethetjük, ideálisan támaszok, pergolák vagy homlokzatok mellé, ahol a hajtások szabadon kiköthetők, az ajánlott tőtávolság a tervezett szélességtől függően nagyjából 1,5-2 m. Ültetés után rendszeres öntözés ajánlott, az idősebb növények már a rövidebb aszályos időszakokat is elviselik. A kora tavaszi metszés serkenti a fiatal, erős hajtások képződését és a bőségesebb virágzást, az idős vagy gyenge ágak eltávolítása segít a növényt kompakt formában tartani. A talajtakarás védi a gyökérzónát a nyári túlmelegedéstől és a téli átfagyástól. A beérett példányok fagytűrése -20 °C körüli, ezért hidegebb vidékeken érdemes hőt tároló fal mellé ültetni. Betegségek ritkán jelentkeznek, a fiatal hajtásokon olykor levéltetvek fordulhatnak elő. Edényben is nevelhető, ha minőségi, jó vízáteresztő közeget használunk, és az edényt télen megóvjuk az átfagyástól.

Szerző: Nicol | Revízió: 28.08. 2026