Keskenylevelű levendula 'Dwarf Blue' - Lavandula angustifolia 'Dwarf Blue' Lavandula angustifolia 'Dwarf Blue'

Termék részletes leírása

Levendula 'Dwarf Blue' - Nyugat-Mediterrániumból származik, ahol napos, köves és gyakran meszes lejtőkön nő. A 'Dwarf Blue' kultivár a hosszabb ideje termesztett alacsonyabb fajták közé tartozik, és ott alkalmazható, ahol egy szabályos szegély és stabil illat illik. Szűk, szálas, ezüstös árnyalattal bíró szürke-zöld levelekkel és fásodó alappal rendelkező félcserjét alkot. A virágszárak a lombozat fölé emelkednek, és júliusban és augusztusban lila vagy világos kékeslila árnyalatú fürtös virágzatokat viselnek. Mind a levelek, mind a virágok illata intenzív, a virágok méhbarátok, és szárítás után jól tartják a színüket és az aromájukat. A szárított virágzatokat használják fehérneműtasakokba, elrendezésekbe és finom fűszerként a konyhában. A növény illóolajokat tartalmaz, természetesen főleg linaloolt és linalil-acetátot, ezért a hagyományos gyógynövény-használatban a illatosításra és a nyugtató légkör megteremtésére is használják, egészségügyi állítások nélkül. Felnőtt korban általában körülbelül 0,3–0,5 m magasra és 0,4–0,6 m szélesre nő, ezért nem növi túl a járdákat, és kisebb ültetvényekben is rendezett megjelenésű. A virágok vágásra és szárításra is alkalmasak, az illóolajokat pedig hagyományosan otthoni illatosításra használják. Kompozícióban harmonizál rózsákkal, zsályákkal, kakukkfűvel és alacsony díszfüvekkel, különösen murvaágyásokban. Ez egy nagyon népszerű évelő növény, amely mindenhol megtalálja a helyét.

Termesztés: Teljes napfényben, meleg, szellős helyen fejlődik a legjobban, ahol a növények eső után gyorsan megszáradnak. Legjobban jól áteresztő, inkább száraz, agyagos-homokos vagy kavicsos talajban érzi jól magát, megnövekedett kalciumtartalommal és enyhén lúgos vagy semleges kémhatással, pH 6,5–7,5 körül. Nehezebb talajokban homok vagy kavics hozzákeverése, valamint az ágyás enyhe megemelése segít. A növényeket márciustól októberig ültetik, körülbelül 30–40 cm-es tőtávolságra, vagyis 7–9 darabot 1 m²-re, ha összefüggő szegélyt képeznek. Az ültetés után egyenletesen mérsékelt nedvességet tartunk fenn, gyökeresedés után a levendula jobban elviseli a rövid ideig tartó szárazságot, mint a túlöntözést, ami a gyökerek pusztulásához vezet. A trágyázást takarékosnak kell választani, komposzt vagy magasabb káliumtartalmú műtrágyák használatával. Tavasszal vagy a fő virágzás után visszavágjuk az előző évi lágyszárú hajtásokat, hogy serkentsük az elágazást és a kompakt formát, anélkül, hogy a régi fába vágnánk. Jól vízelvezető talajban a keskenylevelű levendula körülbelül -20 °C-ig fagytűrő, hidegebb helyeken a bokrok tövében fenyőágakkal vagy száraz levelekkel enyhe téli takarás előnyös. Konténerben termesztve jól vízáteresztő, magasabb ásványianyag-tartalmú szubsztrátumot és megfelelő vízelvezető réteget kell használni, a konténereket télen védeni kell a mély fagyástól. A növények általában egészségesek, hosszan tartó nedvesség esetén szürke penész és gyökérrothadás léphet fel. A napos, szellős hely és az ésszerű ültetési távolság az alapja a rendszeresen virágzó állománynak.

Szerző: Kristýna | Felülvizsgálat: 2026.01.30.