Keskenylevelű tüdőfű 'Diana Clare' - Pulmonaria longifolia 'Diana Clare' Pulmonaria longifolia 'Diana Clare'

Termék részletes leírása

Hosszúlevelű tüdőfű 'Diana Clare' - angol fajta, amelyet 1995-ben fedeztek fel Bob Brown faiskolájában, és feleségéről nevezték el. A Pulmonaria nemzetség természetes élőhelyére utal, nevezetesen Európa világos lombhullató erdeire és azok peremére, ahol a növények tavasszal a fák lombosodása előtt használják ki a fényt. A fajta sűrű, több koronájú, körülbelül 0,20–0,30 m magas és általában 0,30–0,50 m széles bokrokat alkot. A levelek feltűnően keskenyek, hosszú lándzsásak és molyhosak, színük nagyrészt ezüstös, finom zöld szegéllyel, így mélyebb árnyékban is világosnak tűnnek. Késő téltől késő tavaszig, hazai viszonyok szerint leggyakrabban áprilistól júniusig jelennek meg cső alakú virágok bogernyői, amelyek virágzás közben sötét liláról kékre változhatnak. A növényt inkább a lombozata, mint a virágok mérete miatt értékelik, és jól kiegészíti a páfrányokat, a hostákat, a tiarella-kat, a csillagfürtöket és a tavaszi hagymás növényeket. Kora tavasszal táplálékot nyújt a beporzóknak. Ideális ültetésre virágágyásba, sziklakertbe vagy edényekbe. A párnák néhány év elteltével oszthatók, így megfiatalodnak és megőrzik a növényzet sűrűségét.

Termesztés: Aljnövényzetű évelők félárnyékos vagy árnyékos helyekre, ahol a fák alatt, hűvösebb mikroklímában és szélvédett helyen fejlődnek. Humuszos, tápláló, jó vízelvezetésű talajban fejlődnek a legjobban, amely enyhén nedves marad, nem pangó vizes. Az ajánlott pH általában 5,5–7,8 körül mozog. Az ültetés márciustól októberig tart, gyakran tavasszal vagy kora ősszel. A sűrű állományhoz 35–45 cm-es távolságot választanak, ami a kultivár erősségétől függően körülbelül 5–7 növényt jelent négyzetméterenként. Az öntözés főként ültetés után és száraz tavaszokon fontos, nyáron pedig a lomb- vagy komposztmulcs segít egyenletes nedvességet tartani. A gondozás általában nem igényel sok gondozást, tavasszal általában elegendő a komposzt vagy egy lassan ható évelő műtrágya. Virágzás után gyakran eltávolítják a virágszárakat és a foltos vagy kiszáradt idősebb leveleket, ami elősegíti az új levelek sarjadását. Edényben mélyebb virágcserépben, vízelvezető réteggel, humuszos aljzattal és rendszeres öntözéssel termesztik, túlöntözés nélkül. A kifejlett növények fagyállósága fajtól és kultivártól függően nagyjából -20 és -34 °C között van, a fiatal ültetvények könnyű téli mulccsal fejlődnek jól. A szárazsággal szembeni ellenállás inkább alacsony vagy közepes, hosszan tartó szárazság esetén nő a lisztharmat és a levelek szélének kiszáradásának kockázata. A gyakori kártevők közé tartoznak tavasszal a csigák és a meztelencsigák, helyenként levéltetvek. Betegségek közül előfordulhat lisztharmat és levélfoltosság, megelőzésként a egyenletes nedvesség, elegendő humusztartalom és szellősebb ültetés javasolt. Kezdők számára a világos árnyékba történő ültetés és a lombkomposzt rendszeres pótlása ajánlott, a tövek 3–5 év után oszthatók az újraélesztés érdekében.

Szerző: Krisztina | Felülvizsgálat: 2026.02.06.