Kétlaki macskatalp 'Rotes Wunder' Antennaria dioica 'Rotes Wunder'

Termék részletes leírása

Kétlaki macskatalp 'Rotes Wunder' - alacsony, igen bájos díszfajtája a macskatalpnak, amelyet élénk, mélyvörös virágaiért, ezüstösen molyhos leveleiért és tömör, párnás növekedéséért kedvelnek. A népszerű, nagy ellenálló képességű sziklakerti és talajtakaró évelők közé tartozik. Alacsony évelő, lombja általában 5–10 cm magas, virágzáskor elérheti a 10–15 cm-t. Apró tőlevélrózsákból sűrű, talajhoz simuló szőnyeget alkot. Habitusa kúszó, tömör és igen rendezett. Levelei kicsik, keskenyek vagy lándzsásak, ezüstösszürkék és sűrűn molyhosak, egész évben díszítenek. Virágai májustól júniusig nyílnak. Aprók, rövid szárakon ülő gömbös virágzatokba tömörülnek. Színük élénkpiros vagy kárminpiros, igen telt és feltűnő, ez a fajta legfőbb értéke. Mivel kétlaki fajról van szó, a díszfajtákat elsősorban virágukért és a növényállomány megjelenéséért termesztik, nem a maghozamért. Leginkább sziklakertekben, száraz támfalakon, kavicságyásokban, évelőágyások szegélyén, edényekben, valamint talajtakaró évelőként száraz, napos termőhelyeken érvényesül. Kiválóan társítható más alacsony sziklakerti és szárazságkedvelő növényekkel. Igen igénytelen, szárazságtűrő és teljesen fagytűrő.

Termesztés: Teljes napon fejlődik a legjobban, itt őrzi meg tömör formáját és jellegzetes ezüstös színét. Az enyhe félárnyékot is elviseli, árnyékban azonban felritkul. Tápanyagszegény, nagyon jó vízáteresztő, inkább száraz, ideálisan homokos vagy köves talajt igényel, semleges vagy enyhén lúgos kémhatással (pH 6,5–8,0). Nem tűri a nehéz, nedves és túltrágyázott talajokat. A finom kavicsból készült takarás igen előnyös. Az öntözés legyen minimális, a növény kifejezetten szárazságkedvelő. Csak ültetés után és tartós, rendkívüli aszály idején öntözzük. Trágyázásra nincs szükség, a túltrágyázás a tömörség és a levelek molyhosságának elvesztéséhez vezet. Teljesen fagytűrő, általában –30 °C-ig, és igen ellenálló a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Ideális olyan száraz, napos termőhelyre, ahol más évelők nem boldogulnak. Metszése nem szükséges. Elvirágzás után a virágszárak levághatók, így az állomány alacsony és rendezett marad. Tősarjak tavaszi vagy őszi szétosztásával könnyen szaporítható.

Szerző: Kamila | Revízió: 20. 1. 2026