Kígyópálma Amorphophallus konjac

Termék részletes leírása

Indiai kígyófark - Kelet- és Délkelet-Ázsiából származik, ahol világos erdők aljnövényzetében és humuszos, nyáron nedves lejtőkön nő. Ez egy gumós évelő, amelynek szezonális ritmusa és változatos megjelenése van. Nyár elején az érett gumóból egyetlen virág jelenhet meg: egy sötétlila, fényes felületű, tölcséres murvalevél és egy karcsú, barnás vagy lilás torzsavirágzat. A virágzat általában több tíz centiméter magas, és jellegzetes illatot áraszt, amely a legyeket vonzza a természetben. Virágzás után egyetlen, erőteljes levél fejlődik, 2-3-szeresen összetett, rengeteg apró levélkével, és kb. 1,3-1,5 m szélességű. A levelet egy erős, olajzöld levélnyél tartja, amelyen fehér márványozás látható, szinte törzsszerű megjelenést kölcsönözve neki. Felnőttkorában a növény körülbelül 1-1,5 m magas és széles bokrot alkot, és a szezon során gyakran hoz mellékgumókat, így fokozatosan szaporítható. Az egész növény kalcium-oxalát kristályokat tartalmaz, ezért kesztyű használata ajánlott a kezelés során, és kerülni kell a lé nedvének szemmel és nyálkahártyával való érintkezését. A föld alatti gumót Ázsiában hagyományosan konjakliszt és zselésítő termékek előállítására használják. Jelentős mennyiségű glükomannánt tartalmaz, amely egy élelmiszeriparban használt, vízben oldódó rost.

Növesztés:Saját körülményeink között az Amorphophallus konjac a legmegbízhatóbban edényben nevelhető, hogy biztosítani lehessen a fagymentes teleltetést. A helyigény védett, meleg, szórt fényű vagy félárnyékos, ahol a nagy levél nem ég meg a napon, és nem hűl ki a szél miatt. A szubsztrátumnak humuszosnak és táplálónak, de egyben nagyon átáramlónak kell lennie. Mindenképpen ajánlott vízelvezető réteg az edény alján, és perlit vagy durvább homok hozzáadása. A talaj pH-ja széles tartományban, körülbelül 6–7,5 között elviselhető. A gumó ültetése március és május között történik, körülbelül 10 cm mélyre, tágas edénybe. A gyökerek ugyanis a gumó felső részéből nőnek ki, ezért magasabb szubsztrátréteget számítanak fölé. Kikelés után egyenletes nedvességet kell tartani, túlfolyás nélkül. Intenzív növekedési időszakban 10–14 naponta egyszer kell táplálni kiegyensúlyozott tápoldattal. Az öntözést akkor kell csökkenteni, amikor a levél ősszel elkezd sárgulni és visszahúzódni. A téli pihenő általában októbertől vagy novembertől februárig tart. A gumó szárazon vagy csak enyhén nedvesen telel át 5–10 °C-on, fagymentesen, ideális esetben sötétebb, szellőztetett helyiségben. A szabadföldi átteleltetés a cseh éghajlaton általában nem megbízható, mert a fagy és a téli nedvesség kombinációja a rothadást segíti elő. A kockázatot éppen a hosszan tartóan nedves szubsztrátum miatti rothadás jelenti, valamint a takácsatkák és levéltetvek megjelenése a beltéri száraz levegőben. A nagy leveleket a heves esőzések vagy a jégeső károsíthatják, ezért előnyös a tető túlnyúlása alá vagy szélvédett helyre való elhelyezés.