Kínai boróka 'Stricta' Juniperus chinensis 'Stricta'

Termék részletes leírása

Kínai boróka 'Stricta' - ezt a népszerű örökzöld tűlevelűt 1945-ben szelektálták a holland Palmer faiskolában. A fajtát nagyon sűrű, szimmetrikus, széles kúpos vagy oszlopos növekedés és hegyes csúcs jellemzi. Ágai mereven, felfelé törve nőnek, és sűrűn borítják őket a puha, tapintásra enyhén szúrós tűlevelek. A tű alakú levelek egész évben feltűnő kékesszürke vagy acélzöld árnyalatúak, télen enyhén lilás tónusúvá színeződhetnek. Viszonylag lassan nő, tízéves korára körülbelül 1,5–2 méter magasra és 0,8–1 méter szélesre fejlődik. Kifejlett korában 2,5–3 méter magasra nőhet, mintegy 1,5 méteres szélesség mellett. A növény kétlaki, ősszel apró, gömbölyű, kékesszürkén hamvas tobozbogyók jelenhetnek meg rajta, amelyek botanikailag áltermésnek felelnek meg. Ezek a termések illóolajokat és gyantákat tartalmaznak, a növény minden része lenyelve enyhén mérgező, amit olyan kertekben, ahol gyermekek szabadon mozognak, fontos figyelembe venni. A kertépítészetben kisebb terekben szoliterként, tűlevelű csoportos kompozíciók részeként, hangakertekben vagy természetes, nyíratlan élősövényként alkalmazható. Sűrű koronája egész évben búvóhelyet nyújt az apró madaraknak.

A kínai boróka Kelet-Ázsiából származó, sokoldalú örökzöld tűlevelű, amelyet formáinak nagy változatossága jellemez – a felálló fáktól a kompakt, cserje termetű fajtákig. Változatosságának, igénytelenségének és ellenálló képességének köszönhetően igen kedvelt a díszkertészetben és a bonsaikészítésben is. A növény lombozata merev és illatos – a fiatal hajtásokon gyakran tű alakú levelek ülnek, míg az idősebb részeken pikkelyszerű, szorosan simuló levelek találhatók. Színe fajtánként eltérő, a mélyzöldtől a szürkészöldön át a kékeszöldig. Termései a jellegzetes, gömbölyű, kékeslila tobozbogyók, az úgynevezett borókabogyók, amelyek a második évben érnek be. A fajták széles választékának köszönhetően sokféle kiültetéshez alkalmas – szoliterként, élősövénybe, sziklakertbe, japánkertbe vagy bonsaiként.

Termesztés: A boróka termesztése nem igényes, de jó vízáteresztő, télen sem pangó vizes talajt kell biztosítani számára. Legjobban teljes napon fejlődik, a félárnyékot is elviseli, árnyékban azonban felkopaszodik és elveszíti kékes árnyalatát. Alkalmasak számára a vályogos-homokos vagy köves, jó vízelvezetésű közegek, kb. 5,5–8,0 pH-val, a meszes altalajt is jól tűri. Az ültetést követő első évben a rendszeres öntözés döntő fontosságú, begyökeresedés után jelentősen szárazságtűrő, a szelet és a városi környezetet is elviseli. A trágyázás általában egy mérsékelt tavaszi, tűlevelűeknek szánt adagra korlátozódik, a túlzott nitrogén puhább hajtásokat eredményez. Metszésre általában nincs szükség, az esetleges korrekciókat tél végén vagy kora tavasszal, a sérült hajtások eltávolításával végezzük. Nehéz, nedves hóval sújtott területeken bevált a korona téli átkötése, hogy az ágak ne nyíljanak szét. A konténeres növények az időjárástól függően márciustól novemberig ültethetők, edényben tartva ajánlott a földlabdát az átfagyástól védeni. A beérett növények fagytűrése kb. -28 és -34 °C közé tehető. Az éves növekedés gyakran 10–20 cm körüli, kifejlett korában a kertben mintegy 2,5–3 m magassággal és kb. 1,5 m szélességgel lehet számolni. Sorba ültetéskor kb. 0,6–0,8 m, szoliterek és csoportok esetén 0,8–1,2 m tőtávolság ajánlott. A betegségek és kártevők közül takácsatkák, pajzstetvek és a Gymnosporangium nemzetség rozsdagombái jelenhetnek meg, ezért érdemes a növényeket jól szellőző termőhelyen tartani és nem túlöntözni.

Szerző: Nikol | Revízió: 2.6. 2026