Kínai füzérvirágfa 'Silberschweif' Stachyurus chinensis 'Silberschweif'

Termék részletes leírása

Kínai füzérvirágfa 'Silberschweif' - lombhullató cserje a füzérvirágfafélék (Stachyuraceae) családjából. Kelet-Ázsiában őshonos, főként Kínában, Vietnamban és Tajvanon. Az európai kertekbe a 20. század elején került. Elsősorban virágaiért ültetik, amelyek még a lombfakadás előtt megjelennek. A 'Silberschweif' fajtát a kínálatokban fajtaoltalom alatt álló szelekcióként tartják számon. Elegáns, „barkára” emlékeztető fürtjeit több tucat halványsárga vagy sárgászöld, kehely alakú virág alkotja. Melegebb fekvésben a virágzatok már februárban kinyílnak, gyakrabban márciustól áprilisig, és olykor finom illatot árasztanak. A fürtök mintegy 13 cm hosszúak lehetnek, és vázába is alkalmasak korai vágott díszként. A fiatal hajtások gyakran bíbor vagy sötétbarna árnyalatúak, ez a virágokat lágyabbá és hangsúlyosabbá teszi. Levelei tojásdadok vagy keskeny lándzsásak, gyakran 10–20 cm hosszúak. Nyáron sötétzöldek, ősszel rózsaszínre, narancssárgára és vörösre színeződnek. Szoliterként előkertben, a ház fala mellett és világos aljnövényzetben is megállja a helyét. Jól illik hozzá a varázsmogyoró, a liliomfa, a hunyorok, a páfrányok és a sötét tűlevelűek. Virágai nektárt és virágport kínálnak a korai beporzóknak, termése nem fogyasztható.

Termesztés:  Védett, szélárnyékos termőhelyre ültetjük, ahol nem érik kiszárító téli szelek. A félárnyékot kedveli, elegendő talajnedvesség mellett napos helyen is megél. A talaj legyen humuszos, tápanyagban gazdag és jó vízáteresztő, tartósan enyhén nedves. Az ajánlott pH nagyjából 5,5–7,0. Erősen meszes talajon klorózis jelentkezhet, ezért gyakran beválik lombkomposzt és savanyúbb közeg hozzáadása. Magyarországon leggyakrabban márciustól májusig, majd szeptembertől októberig ültetik. Az öntözés főként az első két évben és a nyári kánikulában fontos. A tartós szárazság a levélszélek elszáradásában mutatkozik meg. A lombkomposzttal vagy kéreggel végzett mulcsozás segít egyenletesen megtartani a nedvességet, és védi a gyökérnyakat. Tavasszal komposzttal vagy mérsékelt adag díszcserje-trágyával tápanyagozzuk. Nyáron ne vigyük túlzásba a nitrogént, hogy a szövetek beérjenek. Az előző évi vesszőkön virágzik, ezért a metszést virágzás után végezzük. Ekkor visszavágjuk az elvirágzott hajtásokat, és szükség szerint ritkítjuk a cserjét. Kifejlett korában nagyjából 2,5–3,5 m magasra és ugyanilyen szélesre nő. Csoportos ültetésnél kb. 1,5–2 m tőtávolságot hagyunk, vagy négyzetméterenként mintegy 1 növénnyel számolunk. Nagy edényben is nevelhető, ekkor azonban rendszeres öntözést és az edény téli szigetelését igényli. A beérett cserjék fagytűrését nagyjából −18 és −23 °C közé teszik. A fiatal növények és a virágbimbók hótakaró nélküli fagyban elfagyhatnak, ezért az első években segít a téli mulcs és az ideiglenes takarás. A füzérvirágfa általában egészséges, olykor levéltetvek jelennek meg rajta.

Szerző: Nikol | Revízió: 29.12.2025