Kínai lilaakác 'Blue Sapphire' Wisteria sinensis 'Blue Sapphire'

Termék részletes leírása

Kínai lilaakác 'Blue Sapphire' - lombhullató, balra csavarodó kúszónövény, amely idővel erős, hosszú életű fás szárat fejleszt. A faj Közép-Kínából származik, ahol világos erdők szegélyén él. A 'Blue Sapphire' fajtát az európai kínálatban új-zélandi szelekcióként tartják számon, egyes katalógusok a 'Prolific' csoport körébe sorolják. Hazai viszonyok között a termőhelytől és a vezetés módjától függően általában 6–10 m magasra és 3–6 m szélesre nő. Levelei páratlanul szárnyasak, többnyire 9–13 levélkéből állnak, kihajtáskor finoman bronzos árnyalatúak, a szezonban sötétzöldek, ősszel megsárgulnak. Korán, áprilistól májusig virágzik, gyakran még a lombfakadás előtt. Csüngő, sűrű, nagyjából 20–30 cm hosszú, kéklila fürtjeinek közepe világosabb. Az egyes virágok édes illatúak, és szinte egyszerre nyílnak, így összefüggő virágfüggönyt alkotnak. Meleg nyarakon gyengébb nyári utóvirágzás is előfordulhat. Elvirágzás után keskeny, bársonyosan pelyhes hüvelyek fejlődnek, amelyek néha télig a növényen maradnak. Virágait rendszeresen látogatják a méhek és a poszméhek. Kertépítészeti szempontból pergolákon, íveken és szilárd falakon érvényesül, ahol a lecsüngő virágfürtök jól mutatnak. A levágott fürtök vázában néhány napig eltartanak. A növény minden része, különösen a magja, mérgező.

Termesztés: A lilaakác növekedéséhez erős támasz szükséges, számolni kell azzal, hogy néhány év alatt akár 10 méteresre is megnőhet. Meleg, napos helyre ültetjük. Az első 2–3 évben a lilaakác különös gondozást igényel, rendszeresen trágyázzuk és öntözzük, nyár közepén fontos káliumtartalmú trágyával pótlólag trágyázni, hogy a szövetek ősszel beérjenek. Az első években télire ajánlott a növényt fenyőgallyal takarni. Kemény teleken elfagyhat, de rendszerint újra kihajt. Ültetés előtt a cserepes növényt vízzel teli edénybe merítjük, amíg alaposan át nem ázik. 40x40x40 cm-es gödröt ásunk, aljára 10 cm vastag réteg jól érett trágyát vagy komposztot terítünk, majd elültetjük. 1–2 cm-rel mélyebbre ültetjük, mint ahogyan korábban nőtt. Ültetése legalább 30 cm-re ajánlott a faltól vagy más növénytől. Metszés: A lilaakác rendszeres metszést igényel, enélkül akár csak 15 év után kezdene virágozni. Ültetéskor a fő hajtást 50–70 cm-re kurtítjuk, az oldalhajtásokat 3 rügyre metsszük vissza. A vegetációs időszakban, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, a 3–4. levél felett visszacsípjük őket (a 15 cm-nél rövidebbeket nem kurtítjuk). A fő hajtást nem kurtítjuk. Amikor a visszakurtított egyéves oldalhajtásokból fejlődő hajtások elérik a 25 cm hosszúságot, az 5–6. levél felett visszacsípjük őket, a rövidebbeket meghagyjuk. A nyári metszést még kétszer megismételjük, amikor a visszacsípett hajtások elérik a 15–20 cm-t. A fő hajtást hagyjuk szabadon nőni. A második évben kora tavasszal, amikor már nem fenyeget fagy, az előző évben nőtt hajtásokat az 5–6. rügy felett visszametsszük, a rövidebb ágacskákat nem metsszük. A vezérhajtást egyáltalán nem metsszük. A vegetációs időszakban, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, a 3–4. levél felett visszacsípjük őket. Ezt megismételjük, valahányszor a hajtások elérik a 25 cm-t. A fő hajtást hagyjuk szabadon nőni. Az ültetést követő harmadik évben az oldalágakon, az előző évi hajtások kétéves részén már virágrügyeknek kell lenniük. Ha a hosszabbító hajtások hosszúak és erősek, kora tavasszal az 5–6. rügy felett kurtítjuk őket, a fő hajtás alatti összes többit a 3–4. rügy felett metsszük vissza, a ferdén és vízszintesen növő rövidebb és gyengébb hajtásokat meghagyjuk, mert ezeken az ágacskákon képződnek a virágrügyek. Nyáron ismét visszacsípjük a 25 cm-nél hosszabb hajtásokat. A következő években a lilaakác általában már nem igényel metszést, a virágzó ágacskák fokozott képződése mérsékli a növekedést. Ha a vezérhajtás meghaladja a kívánt magasságot, vízszintes helyzetbe kötjük ki. Idősebb növényeknél már csak fenntartó metszéssel akadályozzuk meg a nem kívánt növekedést.

 Szerző: Nikol | Revízió: 11.11.2025