Kínai lilaakác 'Texas White' Wisteria sinensis 'Texas White'

Termék részletes leírása

Kínai lilaakác 'Texas White' - a Közép-Kínából származó faj fehér virágú kultivárja. A vad típus ott a világos erdőszéleken és cserjés szegélyeken nő. Lombhullató kúszócserje, balra csavarodva kapaszkodik, és idővel erős, fokozatosan vastagodó fás szárat fejleszt. Hazai viszonyok között általában 6–10 m magasra és 3–6 m szélesre nő, a termőhelytől és a vezetés módjától függően. Levelei páratlanul szárnyaltak, 9–13 levélkéből állnak, kihajtáskor finoman bronzos árnyalatúak, a szezonban mélyzöldek, ősszel sárgák. Korán virágzik, általában áprilistól májusig, gyakran még a lombfakadás előtt. Sűrű, csüngő, körülbelül 20–30 cm hosszú fürtjei pillangós virágokból állnak, amelyek szinte egyszerre nyílnak, és összefüggő fehér függönyt alkotnak. Virágait méhek és poszméhek keresik fel, meleg nyarakon gyengébb nyári utóvirágzás is előfordulhat. Elvirágzás után keskeny, bársonyosan molyhos hüvelyek fejlődnek, amelyek gyakran télig a növényen maradnak. Minden része mérgező, leginkább a magjai. Pergolákon, íveken és szilárd falakon érvényesül, gondos vezetéssel ernyő alakú koronájú törzses formák is nevelhetők belőle.

Termesztés: A lilaakác növekedéséhez erős támasz szükséges, számolni kell azzal, hogy néhány év alatt akár 10 méteresre is megnőhet. Meleg, napos helyre ültetjük. Az első 2–3 évben különös gondot fordítunk rá, rendszeresen trágyázzuk és öntözzük, nyár közepén fontos káliumtartalmú trágyával pótlólag tápanyagot adni, hogy a szövetek ősszel beérjenek. Az első években télire ajánlott fenyőgallyal takarni. Kemény teleken visszafagyhat, de általában újrahajt. Ültetés előtt a cserepes növényt vízzel teli edénybe merítjük, amíg alaposan át nem ázik. 40x40x40 cm-es gödröt ásunk, aljára 10 cm vastag réteg jól érett trágyát vagy komposztot teszünk, majd beültetjük. 1–2 cm-rel mélyebbre ültetjük, mint ahogyan korábban nőtt. Legalább 30 cm-re ültessük a faltól vagy más növénytől. Metszés: A lilaakác rendszeres metszést igényel, enélkül akár csak 15 év múlva kezdene virágozni. Ültetéskor a fő hajtást 50–70 cm-re kurtítjuk, az oldalhajtásokat 3 rügyre metsszük vissza. A vegetációs időszakban, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, a 3–4. levél fölött visszacsípjük őket (a 15 cm-nél rövidebbeket nem kurtítjuk). A fő vezérhajtást nem kurtítjuk. Amikor a visszakurtított egyéves oldalhajtásokból kinőtt hajtások elérik a 25 cm-es hosszúságot, az 5–6. levél fölött visszacsípjük őket, a rövidebbeket meghagyjuk. A nyári metszést még kétszer megismételjük, amikor a visszacsípett hajtások elérik a 15–20 cm-t. A fő vezérhajtást hagyjuk nőni. A második évben kora tavasszal, amikor már nem fenyeget fagy, az előző évben nőtt hajtásokat az 5–6. rügy fölött visszametsszük, a rövidebb ágacskákat nem metsszük. A csúcshajtást egyáltalán nem metsszük. A vegetációs időszakban, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, a 3–4. levél fölött visszacsípjük őket. Ezt megismételjük, valahányszor a hajtások elérik a 25 cm-t. A fő vezérhajtást hagyjuk nőni. Az ültetést követő harmadik évben az oldalágakon, a tavalyi hajtások kétéves fáján már virágrügyeknek kell lenniük. Ha a hosszabbító hajtások hosszúak és erősek, kora tavasszal az 5–6. rügy fölött visszakurtítjuk őket, a fő hajtás alatti összes többit a 3–4. rügy fölött kurtítjuk vissza, a rövidebb és gyengébb, ferdén és vízszintesen növő hajtásokat meghagyjuk, mert ezeken az ágacskákon képződnek a virágrügyek. Nyáron ismét visszacsípjük a 25 cm-nél hosszabb hajtásokat. A további években a lilaakác általában már nem igényel metszést, a virágzó ágacskák fokozott képződése mérsékli a növekedést. Amikor a csúcshajtás meghaladja a kívánt magasságot, vízszintes helyzetbe kötözzük. Idősebb növényeknél már csak fenntartó metszéssel akadályozzuk meg a nem kívánt növekedést.

Szerző: Nikol | Revízió: 11.11.2025