Kínai mahagóni Toona sinensis

Termék részletes leírása

Kínai mahagóni - lombhullató fa a mahagónifélék (Meliaceae) családjából, Kelet- és Délkelet-Ázsiából származik. Fiatalon gyorsan nő, inkább felálló, ritkásabb habitusú, simább, szürkésbarna kérge később finoman, hosszanti irányban repedezik. Levelei hosszúak, többnyire párosan szárnyaltak, 40–70 cm-esek, sok hosszúkás levélkéből állnak. Fakadáskor gyakran bronzvörös árnyalatúak, szétmorzsolva fűszeres, hagymás-fokhagymás illatot árasztanak, amelyről a növény könnyen felismerhető. Ősszel a lomb sárgára színeződik, a korona áttetszőnek hat, hasonlóan a bálványfához, amellyel néha összetévesztik. Júniustól júliusig az ágak végén 30–50 cm-es, csüngő bugák jelennek meg apró, fehér vagy rózsaszínes virágokból. A virágok illatosak és méhcsalogatók. Elvirágzás után szárnyas magvú, fás toktermések érnek, amelyek őszig a fán maradnak. A fiatal hajtásokat és leveleket a konyhában aromás fűszerként használják, röviden hőkezelve omlettbe, rizsbe, hüvelyesekbe vagy túrókrémbe. A kertben egzotikus hangsúlyt ad, jól kiegészíti a díszfüveket, a somokat, a fanyarkákat és a japán juharokat, amelyekkel levélformája és tavaszi színe révén kontrasztot alkot.

Termesztés: Hazai viszonyok között napos vagy enyhén félárnyékos, melegebb, északi széltől védett termőhelyen fejlődik jól, ahol koronájának elegendő hely jut. Tápanyagban gazdag, humuszos, jó vízáteresztő, kb. 6,0–7,5 pH-jú talajt kedvel. Nehéz agyagtalajban beválik a vízelvezető réteg és a komposzt vagy lombkomposzt hozzáadása, mert a tartós pangó víz ronthatja a vessző beérését. Az öntözés az ültetést követő első 2–3 évben kulcsfontosságú, később a fa elviseli a rövidebb szárazságot, különösen talajtakarás mellett. A tápanyag-utánpótlás általában tavaszi komposztadaggal vagy lassan oldódó trágyával történik, nyár végén a nitrogéntrágyák a hajtások beérése miatt nem ajánlottak. Ültetése márciustól májusig vagy szeptembertől novemberig történik. Szoliterként a tervezett mérettől függően kb. 5–7 m-re ültetik más fáktól és épületektől. Kifejlett korában általában 10–15 m magas és 7–10 m széles, melegebb fekvésben magasabb is lehet, rendszeres metszéssel alacsonyabban tartható, ami a fiatal, ehető hajtások képződését is serkenti. A metszést kora tavasszal, az erős fagyok elmúltával végezzük, a korona besűrítésére is alkalmas. A beérett növények fagytűrése kb. -20 és -25 °C között van, a fiatal fák az első teleken tőig visszafagyhatnak, majd újrahajtanak, ezért beválik a vastagabb talajtakarás, a törzs védőburkolata és a szélvédett hely. A növény többnyire egészséges, a puha hajtásokon időnként levéltetvek jelennek meg, ritkán száraz, meleg nyáron lisztharmat. Egyes példányoknál gyökérsarjak képződhetnek, ezeket időben el kell távolítani.

Szerző: Nikol | Revízió: 13.2. 2026