Kisvirágú gyűszűvirág Digitalis parviflora

Termék részletes leírása

Kisvirágú gyűszűvirág - Délnyugat-Európából származik, főként az Ibériai-félsziget hegyvidékeiről, ahol köves lejtőkön és ritkás erdőkben él. Sötétzöld, lándzsás levelekből álló tőlevélrózsát fejleszt, amelyből felálló, gyakran finoman molyhos szárak emelkednek. Júniustól szeptemberig hosszú fürtökben, sűrűn egymás mellett nyílnak apró virágai. Kívülről a virágok terrakotta- vagy bronzbarna árnyalatúak, a torkukban aranyos narancssárgába mennek át, sötétebb ajakkal, így az állomány „rozsdás” színhatást kelt. Kifejlett korában a talajtól és a nedvességtől függően nagyjából 0,6–1,0 m magas és 0,3–0,5 m széles, néha magasabb szárak is megjelennek. Elvirágzás után beérnek a toktermései, és a növény képes magról szaporodni, így a természetközeli ültetésekben gyakran szabálytalanul szétszórt csoportokat alkot. Virágai táplálékot nyújtanak a beporzóknak, különösen a poszméheknek és a méheknek. A növény minden része mérgező, ezért termesztésekor számolni kell azzal, hogy sem a levelei, sem a virágai nem fogyaszthatók. Ültetési kompozíciókban jól harmonizál a macskamentával, a kasvirágokkal, a cickafarkkal és a magasabb árvalányhajfajokkal, ahol barnás-narancsos tónusa a késő nyár meleg színeihez kapcsolódik.

Termesztés: Leginkább a napos vagy félárnyékos termőhely felel meg neki, ideális esetben szélvédett helyen, téli pangó víz nélkül. A számára megfelelő talaj jó vízáteresztő, homokos vályog vagy köves, közepes humusztartalmú és jó vízelvezetésű. Az ajánlott pH nagyjából 6,5–7,5, enyhén lúgos, meszesebb talajon kiegyenlítettebben fejlődik. A konténeres növények ültetése általában márciustól októberig történik. Az ültetési távolság 35–40 cm körül van, ami a kívánt sűrűségtől függően négyzetméterenként mintegy 6–8 tőnek felel meg. Öntözésre főként ültetés után és a hosszabb nyári aszály idején van szükség, télen viszont fontos elkerülni a tartós túlnedvesedést, amely növeli a gyökérnyak rothadásának kockázatát. Tápanyagként tavasszal vékony komposztréteg vagy mérsékelt trágyázás kiegyensúlyozott műtrágyával ajánlott, a túl magas nitrogénadag lágyabb szöveteket és nagyobb fogékonyságot okoz. Elvirágzás után gyakran oldalsó virágszárak is megjelennek, ha a növény életerős marad. A beállt tövek nagyjából -25 és -30 °C között fagytűrők, a fiatal növények az első télen nehezebben viselik a fagy és a nedvesség együttes hatását, ezért segít a száraz takarás és a vízelvezető réteg. A betegségek közül levélfoltosság vagy lisztharmat léphet fel, főként túl sűrű állományban és tartósan nedves levélzet mellett, a kártevők közül időnként levéltetvek és csigák jelentkeznek.

Szerző: Kristýna | Revízió: 06.01. 2026