Körte 'Avranchesi' Pyrus communis 'Avranšská'

Termék részletes leírása

'Avranchesi' körte - régi francia fajta, más néven 'Bonne Louise d’Avranches' vagy 'Louise Bonne of Jersey'. Az Avranches régióból származik, és az irodalomban a 18. század végén említik. A fa kezdetben erőteljesebben növekszik, és természetesen magas, piramis alakú koronát képez, amely jól reagál a metszésre. Tavasszal, általában áprilisban, fehér virágokkal virágzik fürtökben, és pollent, valamint nektárt biztosít a beporzóknak. A gyümölcsök fokozatosan érnek, és szeptembertől októberig szüretelik válogatással. Közepes vagy nagy méretűek, körte alakúak, sárgászöld héjjal és a napos oldalon pirospiros bemosódással. A gyümölcshús fehér, finom, kifejezetten lédús és szétomló, édes ízű, fűszeres, enyhén pézsmás árnyalattal. A fajtát elsősorban közvetlen fogyasztásra értékelik, a konyhában desszertekben, süteményekben, kompótokban vagy lé formájában is felhasználható. A gyümölcsök természetesen tartalmaznak rostot és ásványi anyagokat, különösen káliumot, valamint kisebb mennyiségű C-vitamint. Általában idegenbeporzóként említik, ezért a biztosabb terméshozam érdekében ajánlott a porzók közelsége, például a 'Konferencia', 'Williams' vagy 'Beurré Hardy'. A fogyasztási érettség a betakarítás után hamar beáll, túlérett állapotban a hús gyorsan puhul, és a gyümölcsöket jobban fel lehet használni feldolgozásra.

Termesztés: Napos és meleg helyeket válasszunk, védve a széltől, és lehetőleg déli vagy délnyugati tájolásúakat. Mély, humuszos, közepesen nehéz vagy agyagos talajt igényelnek, jó vízáteresztő képességgel és elegendő tápanyaggal, miközben az optimális a gyengén savanyú vagy semleges talaj pH. Nem tűrik a tartósan túl nedves talajt, a magas talajvízszintet, sem az extrém könnyű és száraz, szerves anyag nélküli szubsztrátumokat. Több fa ültetésekor a távolság általában körülbelül 4–5 méter között mozog, az alanytól és a fajta növekedési erejétől függően. Az öntözés különösen az ültetés utáni első években és aszályos időszakokban elengedhetetlen, amikor is egyenletes talajnedvességet kell biztosítani túlcsordulás nélkül. Az öntözés elsősorban tavasszal, a vegetáció megkezdése előtt, majd virágzás után történik, lehetőleg kiegyensúlyozott műtrágyák vagy jó minőségű komposzt formájában, miközben a túlzott nitrogén túlzott növekedéshez vezethet a terméshozam rovására. A körtefák metszése a légies, átvilágított korona és a rendszeres terméshozam fenntartására irányul, miközben a fő alakító és fenntartó metszést a vegetációs nyugalmi időszakban, tavasszal és ősszel végzik.

Több információ: Útmutató a körtefák termesztéséhez

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 2026.02.27.