Kőtörőfű 'Black Ruby' Saxifraga cortusifolia 'Black Ruby'

Termék részletes leírása

Kőtörőfű 'Black Ruby'  - a kőtörőfű látványos őszi fajtája, amelyet elsősorban a levelek és a virágok feltűnő kontrasztjáért értékelnek. Örökzöld vagy félörökzöld évelő a kőtörőfűfélék családjából, Japán és Kelet-Ázsia erdőszéleiről, valamint nedvesebb sziklás termőhelyeiről származik. Ülő tőrózsái körülbelül 10–15 cm magasak és 20–35 cm szélesek. Vese alakú, sekélyen karéjos levelei tavasszal és nyáron sötét bíboros feketék, a hűvösebb időszakban rubinos borvörös árnyalatba mennek át. Szeptembertől novemberig a levelek fölé finom, szinte lomb nélküli szárak emelkednek apró, rózsaszín–kárminpiros virágokból álló légies bugákkal. A virágok az őszi kőtörőfüvekre jellemző felépítésűek: több rövidebb felső és egy hosszabb alsó sziromlevelük van, így a virágzat enyhén aszimmetrikus és nagyon finom hatású. Akkor virágzik, amikor a legtöbb évelő már veszít lendületéből, ezért az ősz csendes, sötét ékszereként hat. Virágait felkeresik a beporzók, szárai apró csokrokba is felhasználhatók, illata nem jellegzetes. Kompozícióban jól társítható árnyékliliomokkal, páfrányokkal, tűzesőkkel vagy alacsony díszfüvekkel, ahol sötét levelei kiemelik a világosabb textúrákat. A növény nem tüskés, nem mérgező, és nem fogyasztásra szánt.

Termesztés: Napos vagy enyhén félárnyékos termőhelyet és mindenekelőtt kiváló vízelvezetést igényel, mivel a téli nedvesség gyakrabban okoz pusztulást, mint a fagy. Sovány, ásványi, kaviccsal és kőzúzalékkal kevert talaj illik hozzá, ideálisan semleges vagy enyhén lúgos, 6,5–7,8 pH-val. Kötött talajban az ültetőgödörbe durva homokot és zúzalékot kevernek, a felszínt gyakran kavicsmulccsal takarják, amely csökkenti a tőrózsa szennyeződését és a gyökérnyak rothadásának kockázatát. Fontos a légmozgás is, ezért a növényt nem ültetik hosszan hóval borított, szélvédett zugokba. A csemeték ültetés után általában gyorsan megerednek, öntözésre főként ültetés után és hosszú nyári aszály idején van szükség, később a növény a szárazabb körülményeket is elviseli. A trágyázás mértékletes, célszerűbb kis adagokban tavasszal és virágzás után, hogy a szövetek jól beérjenek. Tavasszal eltávolítják a sérült leveleket, virágzás után a virágszárak visszavághatók, így a tőrózsa tömött marad, és minimális bolygatás mellett hosszú életű. Edényes nevelés is lehetséges, ha vízelvezető réteget és zúzalékot tartalmazó ásványi közeget használnak, télen fontos az edényt megóvni a tartós esőtől. Ültetése márciustól októberig lehetséges fagymentes talajba. 20–25 cm-es tőtávolságnál négyzetméterenként körülbelül 16–20 tővel számolnak. Fagytűrése kerti körülmények között általában -30 °C körül van, leggyakoribb problémája a túlöntözés okozta rothadás, különösen csapadékos teleken, ritkán levéltetvek jelennek meg a virágszárakon, vagy csigák okoznak kárt.

Szerző: Nikol | Revízió: 6.2. 2026