Kőtörőfű cortusifolia 'Dancing Pixies' Saxifraga cortusifolia 'Dancing Pixies'

Termék részletes leírása

Kőtörőfű cortusifolia 'Dancing Pixies' - a Kelet-Ázsiából származó, őszi virágzású kőtörőfüvek igen mutatós sorozata. Az évelő tömör, talajközeli tőlevélrózsákat fejleszt díszes levelekből. Kifejlett korában virágzattal együtt 20–30 cm magasra és 25–35 cm szélesre nő. Levelei tenyeresen karéjosak, fényesek, színük élénkzöld, fonákjuk sötétbíbor, ami egész szezonban magas díszértéket kölcsönöz a növénynek. Virágzása szeptemberben kezdődik, és egészen az első erősebb novemberi fagyokig tart. A levélrózsa fölé finom, sötét színű szárak emelkednek, amelyek aszimmetrikus, csillag alakú virágokból álló dús bugákat hordoznak, a jellegzetesen megnyúlt alsó szirmokkal. A 'Dancing Pixies' sorozat virágai színek gazdag skáláját kínálják a hófehértől a pasztell rózsaszínen át a mély bíborvörösig, sárgászöld vagy rózsaszín közepekkel. A virágok légies hatást keltenek. Előnye a késői virágzási idő, a tömör növekedés és a -20 °C-ig terjedő fagytűrés. Hidegebb vidékeken télire könnyű fenyőgallyas takarás ajánlott. A kertépítészetben kiválóan érvényesül árnyékos sziklakertekben, erdei hangulatú kertrészekben, hangás ágyások szélén, rododendronok és azáleák alá ültetve, valamint teraszok és erkélyek díszes dézsáiban őszi dekorációként.

Termesztés: Félárnyékos vagy árnyékos, a tűző naptól és az erős, szárító szelektől védett termőhelyet igényel. Ideálisak a kert hűvösebb, fák alatti részei, a sziklakertek északi vagy keleti lába és a nyirkosabb zugok, ahol a leveleket nem éri a déli napsütés, amely megperzselhetné őket. A legmegfelelőbb a mély, laza, humuszos és kiváló vízáteresztő erdei talaj enyhén savanyú vagy semleges pH-val, korhadt lombban vagy tőzegben gazdagon. A talajnak egyenletes nedvességet kell tartania, de nem lehet kötött, pangó vizes és tömörödő. Az öntözés a teljes tenyészidőszakban, tavasztól őszig rendszeres legyen, hogy a közeg soha ne száradjon ki teljesen, télen azonban a csapadéktól függően jelentősen csökkenteni kell, mivel a téli túlzott nedvesség veszélyesebb a növényre, mint a fagy. Tápanyagigénye szerény, elegendő tavasszal egy réteg jó minőségű lombkomposzt vagy alkalmanként híg szerves tápoldat. A metszés csupán a tő esztétikai tisztítására szorítkozik: kora tavasszal, a fagyok elmúltával a tő tövénél eltávolítjuk az elhalt, elszáradt vagy sérült leveleket, elvirágzás után pedig levágjuk a száraz virágszárakat, így megőrizhető a tömör levélrózsa rendezett formája. Árnyékos ágyásokba vagy sziklakertekbe ültetve 25–30 cm-es tőtávolság ajánlott (kb. 9–12 növény négyzetméterenként), mivel a tövek fokozatosan rendkívül mutatós, alacsony szőnyeggé záródnak élénkzöld vagy bronzos levelekkel. Hazai viszonyok között ez a faj viszonylag jól fagytűrő (kb. -15 °C és -18 °C között), ám késő őszi virágzása miatt nagyon ajánlott a tő alapját télire fenyőgallyal vagy száraz lombbal takarni, ami megvédi a gyökereket és a fakadó rügyeket a hó nélküli fagyok okozta perzseléstől és a tavaszi hőmérséklet-ingadozásoktól.

Szerző: Lucie | Revízió: 14.10. 2026