Kőtörőfű cortusifolia Dancing Pixies 'Tracey' Saxifraga cortusifolia Dancing Pixies 'Tracey'

Termék részletes leírása

Kőtörőfű cortusifolia Dancing Pixies 'Tracey' - ősszel nyíló fajta, amely egy Japán és a Koreai-félsziget nedves, árnyas szikláin, hűvösebb hegyvidéki klímában élő fajból származik. Az alapfaj, a Saxifraga cortusifolia kerek vagy tenyeresen karéjos levelekből álló tőrózsákat fejleszt, amelyek a 'Tracey' fajtánál alacsony, sűrű csomókat alkotnak. Közép-európai viszonyok között a növények virágzáskor kb. 20–25 cm magasak és 30–35 cm szélesek. A levelek közép- és sötétzöldek, kerekdedek, sekélyen karéjosak, finoman fogazott szélűek, és az év nagy részében szőnyeget alkotnak félárnyékban. Októbertől novemberig a levélrózsa fölé karcsú, vöröses szárak emelkednek, amelyek csillag alakú virágokból álló laza bugákat hordoznak. A virágok krémfehérek vagy enyhén sárgásak, sárga közepűek, a fajra jellemző, megnyúlt alsó sziromlevéllel. Felületi ültetésben a virágok könnyű, világos fátyolként lebegnek a mélyzöld lombozat felett, és késői nektárt kínálnak a méheknek és más beporzóknak abban az időszakban, amikor sok más évelő már nem virágzik. Az alapfajt, a Saxifraga cortusifoliát a szakirodalom nem tartja mérgezőnek, és ehető növényként sem használják. A Dancing Pixies sorozat fajtáit, így a 'Tracey'-t is, a kertekben kizárólag árnyas termőhelyek díszévelőjeként alkalmazzák. A 'Tracey' cserjék alá, sziklakertek árnyas szegélyére, hanga- és erdei kertrészekbe, valamint erkélyen vagy teraszon edényekbe is ajánlott, ahol kiegészíti a csarabokat, páfrányokat, bőrleveleket, árnyékliliomokat és árnyéktűrő díszfüveket, és meghosszabbítja az ültetés finom textúrájú időszakát.

Termesztés:  A kert árnyas és félárnyékos részeit kedveli. A növények védett fekvésben, erős déli napsütés nélkül fejlődnek jól, legjobb az épületek keleti vagy északi oldala, illetve a fák laza lombja alatti hely. Humuszos, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő, egyenletesen nedves talajt igényel, pH-ja kb. 6–7,5 legyen. A talaj ne száradjon ki, de tartósan ne is legyen túl nedves, előnyös a finom kavicsból vagy lombkomposztból készült takaróréteg, amely védi a gyökereket a hőmérséklet-ingadozástól és segít megőrizni a nedvességet. Ültetése márciustól októberig történhet, hűvösebb vidékeken inkább tavasszal, kb. 20–25 cm-es tőtávolsággal, ami teljes borításnál nagyjából 12–16 tőnek felel meg négyzetméterenként. Edényben minőségi, komposzttal és apró kaviccsal kevert évelőföld, vízelvezető nyílással ellátott edény és rendszeres, de mérsékelt öntözés ajánlott. A trágyázás mérsékelt, tavasszal elegendő kisebb adag szerves trágya vagy komposzt. Fagytűrése nagyjából a −10 °C-ig tartó rövid lehűlésnek felel meg, Magyarország melegebb vidékein szabadföldben könnyű fenyőgally- vagy lombtakarás alatt jól áttelel. Edényben és magasabb fekvésű helyeken ajánlott az edényeket télen védeni vagy hűvös, fagymentes helyiségbe vinni. Virágzás után az elnyílt virágzatok levághatók, a levélrózsák megmaradnak, és télig díszítenek. A kórokozók és kártevők közül levéltetvek, csigák és főként az ormányosbogarak lárvái jelentkezhetnek, amelyeknek kedveznek a nedvesebb, árnyékos termőhelyek, tartós túlöntözésnél szürkepenész fenyeget. Összességében lassan növő, igénytelen faj, ha biztosított számára az árnyas termőhely, a humuszos talaj és a téli védelem a leghidegebb időszakokban.

Szerző: Nikol | Revízió: 26.11.2025