Kőtörőfű cortusifolia Dancing Pixies 'Trina' - Saxifraga cortusifolia Dancing Pixies 'Trina' Saxifraga cortusifolia Dancing Pixies 'Trina'

Termék részletes leírása

Cortusifolia Saxifraga Dancing Pixies 'Trina' - az alapfajta kerek vagy tenyeresen karéjos levelekből álló, talajhoz simuló rozettákat képez, a 'Trina' fajtánál ezekből alacsony, sűrű csomók nőnek ki, amelyek Közép-Európa viszonyai között virágzás idején körülbelül 20–25 cm magasra és 30–40 cm szélesre nőnek. A levelek sötétzöldtől a zöld-liláig terjednek, kerekek, sekélyen karéjosak, finoman fogazott szélűek, és az év nagy részében félárnyékban szőnyeget alkotnak. Késő nyártól, leggyakrabban szeptembertől novemberig, a levélrozetta fölé emelkednek finom, vöröses szárak, amelyek laza fürtökben csillag alakú virágokat viselnek. A virágok közepe szinte fehér, szirmainak szegélye rózsaszín vagy élénk rózsaszín, és egy-két szirom feltűnően megnyúlt és aszimmetrikusan kiemelkedik a virágból, ami a Dancing Pixies fajtára jellemző. Tömeges ültetésben a virágok könnyű, világos fátyolként hatnak a sötét levél fölött, és későbbi nektárt biztosítanak a méheknek és más beporzóknak abban az időben, amikor a legtöbb évelő növény már nem virágzik. A Saxifraga cortusifolia alapfaj nem szerepel mérgezőként, sem pedig általánosan ehető növényként. A Dancing Pixies sorozat kultivárjai, beleértve a 'Trinát', kizárólag díszítő leveleik és virágaik miatt használhatók a kertekben. A 'Trina' jól érvényesül a cserjék alatti talajtakarásban, sziklák árnyékos szélén, hangás és erdei részeken, valamint erkélyen vagy teraszon lévő edényekben, ahol a hangával, páfrányokkal, tündérfürtökkel, árnyékliliomokkal és árnyékkedvelő füvekkel együtt használva meghosszabbítja a növényzet finom szerkezetének szezonját.

Termesztés: Előnyben részesíti a kert árnyékos és félárnyékos részeit. A növények védett helyen fejlődnek, erős déli napfény nélkül, leginkább épületek keleti vagy északi oldalán, vagy könnyű faárnyékban. Humuszos, tápanyagban gazdag, jól vízáteresztő talajt kedvelnek, egyenletes nedvességgel, pH-értékük nagyjából 6–7,5. A talaj nem szabad kiszáradnia, sem pedig tartósan túl nedvesnek lennie; finom kavics vagy avar mulcs réteg ajánlott, amely védi a gyökereket a hőmérséklet-ingadozástól és segít megőrizni a nedvességet. A telepítés márciustól októberig végezhető, hidegebb területeken inkább tavasszal, ajánlott távolság 20–25 cm, ami teljes fedettség esetén kb. 12–16 növényt jelent négyzetméterenként. Konténerekben jó minőségű virágföldet javasolt használni, komposzttal és apró kavicscal keverve, vízelvezető lyukkal ellátott edényben, rendszeres, de mérsékelt öntözéssel. Az öntözés általában mérsékelt, tavasszal elegendő kisebb adag szerves trágya vagy komposzt. A fagyállóság nagyjából -10 °C-ig terjedő rövid hőmérséklet-csökkenésnek felel meg; melegebb területeken a szabadföldben a növények jól áttelelnek könnyű, fenyőgallyakból vagy levelekből álló téli takarás alatt. Konténerekben és magasabb fekvésű helyeken javasolt az edényeket télen védeni, vagy hűvös, fagymentes helyre vinni. Virágzás után az elnyílt virágzatok levághatók, és a levélrózsák meghagyhatók, amelyek télig dekoratívak maradnak. Betegségek és kártevők közül levéltetvek, csigák és főként az ormányosbogár lárvái fordulnak elő, amelyek a nedvesebb, árnyékos helyeket kedvelik; tartós túl nedvesedés esetén szürke penész veszélyezteti. Összességében egy lassan növő, igénytelen fajról van szó, amennyiben biztosított az árnyékos fekvés, a humuszos talaj és a téli védelem a leghidegebb időszakokban.

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 2025.11.26.