Kőtörőfű cortusifolia Dancing Pixies 'Trina' Saxifraga cortusifolia Dancing Pixies 'Trina'

Termék részletes leírása

Kőtörőfű cortusifolia Dancing Pixies 'Trina' - az alapfaj kerek vagy tenyeresen karéjos levelekből álló tőlevélrózsákat fejleszt. A 'Trina' fajtánál ezekből alacsony, sűrű csomók nőnek, amelyek közép-európai viszonyok között virágzáskor körülbelül 20–25 cm magasak és 30–40 cm szélesek. A levelek sötétzöldek vagy zöldes-bíborak, kerekek, sekélyen karéjosak, finoman fogazott szélűek, és az év nagy részében szőnyeget alkotnak a félárnyékban. Késő nyártól, leggyakrabban szeptembertől novemberig a levélrózsa fölé finom, vöröses szárak emelkednek, rajtuk csillag alakú virágok laza bugái. A virágok közepe szinte fehér, a sziromlevelek szegélye rózsaszín vagy élénk rózsaszín. Egy-két szirom feltűnően megnyúlt, és aszimmetrikusan kiáll a virágból, ami a Dancing Pixies sorozatra jellemző. Felületi telepítésben a virágok könnyű, világos fátyolként hatnak a sötét lomb fölött. Késői nektárt kínálnak a méheknek és más beporzóknak abban az időszakban, amikor az évelők többsége már nem virágzik. Az eredeti Saxifraga cortusifolia fajt nem tartják számon mérgező növényként, és általánosan fogyasztott növényként sem. A Dancing Pixies sorozat fajtáit, köztük a 'Trina' fajtát is, a kertekben kizárólag díszítő lombjuk és virágzásuk miatt ültetik. A 'Trina' jól érvényesül cserjék alatti aljnövényzetként, sziklakertek árnyékos szegélyén, hangakertekben és erdei jellegű kertrészekben, valamint erkélyen vagy teraszon elhelyezett edényekben is. Itt csarabok, páfrányok, bőrlevelek, árnyékliliomok és árnyéktűrő díszfüvek társa lehet, és meghosszabbítja az ültetés finom textúrájú szezonját.

Termesztés:  A kert árnyékos és félárnyékos részeit kedveli. A növények védett helyen fejlődnek jól, ahol nem éri őket az erős déli nap. Legjobb számukra az épületek keleti vagy északi oldala, illetve a fák laza lombja alatti hely. Humuszos, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő, egyenletesen nedves talajt igényelnek, amelynek pH-ja kb. 6–7,5. A talaj ne száradjon ki, és tartósan se legyen túl nedves. Hasznos a finom kavicsból vagy lombkomposztból készült takaróréteg, amely védi a gyökereket a hőmérséklet-ingadozástól, és segít megőrizni a nedvességet. Az ültetés márciustól októberig végezhető, hidegebb vidékeken inkább tavasszal. Az ajánlott tőtávolság 20–25 cm, ez teljes borításnál kb. 12–16 növénynek felel meg négyzetméterenként. Edényes neveléshez minőségi évelőföld ajánlott komposzttal és apró kaviccsal keverve, vízelvezető nyílással ellátott edényben, rendszeres, de mérsékelt öntözéssel. A trágyázás mérsékelt, tavasszal elegendő egy kisebb adag szerves trágya vagy komposzt. Fagytűrése nagyjából rövid ideig tartó −10 °C-os lehűlésnek felel meg. Magyarország melegebb vidékein szabadföldben, fenyőgallyból vagy lombból készült könnyű téli takarás alatt jól áttelel. Edényben és magasabban fekvő helyeken ajánlott az edényeket télen védeni, vagy hűvös, fagymentes helyiségbe vinni. Elvirágzás után az elnyílt virágzatok levághatók, a levélrózsák pedig a télig díszesek maradnak. A betegségek és kártevők közül előfordulhatnak levéltetvek, csigák és főként a barázdásormányosok lárvái, amelyeknek kedveznek a nedvesebb, árnyékos termőhelyek. Tartós túlöntözés esetén szürkepenész veszélye áll fenn. Összességében lassan gyarapodó, igénytelen fajról van szó, ha árnyékos termőhelyet, humuszos talajt és a leghidegebb időszakokban téli védelmet kap.

Szerző: Nikol | Revízió: 26.11.2025