Kőtörőfű cortusifolia Dancing Pixies 'Twinkie' Saxifraga cortusifolia Dancing Pixies 'Twinkie'

Termék részletes leírása

Kőtörőfű cortusifolia Dancing Pixies 'Twinkie' - igazán szép fajta, amely elsősorban virágaival hívja fel magára a figyelmet. Hazai viszonyok között a 'Twinkie' alacsony, tömött, enyhén boltozatos párnákat fejleszt, amelyek virágzáskor nagyjából 15–25 cm magasak és mintegy 25–30 cm szélesek. A tőlevélrózsákból kerekded vagy sekélyen tenyeresen karéjos, fogazott szélű, bőrnemű levelek nőnek, ezek színe sötétzöld, feltűnő krémes rózsaszín mozaikkal, fonákjuk élénk bíborszínű. A levélnyelek gyakran vörös színűek. Így nemcsak virágos, hanem levéldísznövényként is hat, amely már önmagában is élénk szőnyeget alkot félárnyékban. Szeptembertől novemberig a levélszőnyeg fölé karcsú, enyhén vöröses szárak emelkednek, amelyek apró, légies virágbugákat hordoznak. A virágok kicsik, csillag alakúak, rózsaszíntől rózsás vörösig terjedő árnyalatúak, megnyúlt sziromlevelekkel, együttesen finom rózsaszín fátyolként hatnak a sötét, márványos lomb fölött. A virágok nyitott felépítése megkönnyíti a nektárhoz és a virágporhoz való hozzáférést, így a növény késői táplálékot nyújt a méheknek és más beporzóknak akkor, amikor a legtöbb megszokott évelő már elvirágzott. Az alapfajt, a Saxifraga cortusifoliát a szakirodalom sem mérgező, sem ehető növényként nem írja le. A Dancing Pixies sorozat díszfajtáit, köztük a 'Twinkie'-t, ezért kizárólag díszes lombjuk és őszi virágaik miatt ültetik. Kompozíciókban a 'Twinkie' erdei és csarabos kertrészekben, cserjék alatti aljnövényzetként, sziklakertek árnyékos szélén, valamint erkélyen vagy teraszon edényekben is jól érvényesül, ahol árnyékliliomok, tűzesők, sások, tollbugák, tüdőfüvek, csarabok és más árnyékkedvelő évelők társaságában mutat szépen.

Termesztés:  A kert árnyékos és félárnyékos részeit kedveli. Védett fekvésben, erős déli napsütéstől mentes helyen fejlődik jól, legjobb az épületek keleti vagy északi oldala, illetve a fák laza lombja alatti hely. A humuszos, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő, egyenletesen nedves talajt szereti, pH-értéke nagyjából 6–7,5 legyen. A talaj ne száradjon ki, de tartósan ne is legyen túl nedves, előnyös a finom kavicsból vagy lombkomposztból készült takaróréteg, amely védi a gyökereket a hőmérséklet-ingadozástól, és segít megőrizni a nedvességet. Ültetése márciustól októberig lehetséges, hidegebb vidékeken inkább tavasszal, kb. 20–25 cm-es tőtávolsággal, ami teljes borításnál nagyjából 12–16 növénynek felel meg négyzetméterenként. Edényes neveléshez minőségi, komposzttal és apró kaviccsal kevert évelőföld, vízelvezető nyílással ellátott edény, valamint rendszeres, de mértékletes öntözés ajánlott. A trágyázás mérsékelt, tavasszal kisebb adag szerves trágya vagy komposzt elegendő. Fagytűrése nagyjából a −10 °C-ig tartó rövid lehűlést viseli el, szabadföldön Magyarország melegebb vidékein fenyőgallyból vagy lombból készült könnyű téli takarás alatt jól áttelel. Edényben és magasabb fekvésű helyeken ajánlott az edényeket télen védeni, vagy hűvös, fagymentes helyre vinni. Elvirágzás után az elnyílt virágzatok levághatók, a levélrózsák pedig meghagyhatók, ezek télig díszesek maradnak. A betegségek és kártevők közül levéltetvek, csigák és főként a gyalogormányosok lárvái fordulnak elő, amelyeknek a nedvesebb, árnyékos termőhely kedvez, tartós túlöntözésnél szürkepenész (szürkerothadás) veszélye áll fenn. Összességében lassan növekvő, igénytelen faj, ha árnyékos termőhelyet, humuszos talajt és a leghidegebb időszakokban téli védelmet kap.

Szerző: Nikol | Revízió: 26.11.2025