Kőtörőfű ssp. iratiana - Saxifraga pubescens ssp. iratiana Saxifraga pubescens iratiana ssp

Termék részletes leírása

Saxifraga x urbium subsp. iratiana - alacsony, párnát képező, tömör évelő. A Pireneusokból származik, ahol hűvösebb hegyvidékeken, sziklapartokon és gyors vízelvezetésű törmelékeken nő, gyakran mészkő aljzaton. A kertben alacsony, lassan terjeszkedő párnákat képez, szorosan egymáshoz simuló tőlevelekből. A levelek puhák, finoman szőrösek, szürkészöldek vagy világoszöldek, gyakran tenyeresen több karéjra osztottak, így a párna felülete virágzásidőn kívül is plasztikusnak tűnik. Felnőtt korban a növény általában 4–6 cm magas és körülbelül 15 cm széles, virágzás idején a teljes magasság nagyjából 8–10 cm-re emelkedik. Tavasz végén a tőlevelek fölött rövid szárak jelennek meg, amelyek sárga középpontú, csésze alakú fehér virágokat viselnek, néha finom rózsaszín erezettel. A virágokat apró beporzók látogatják, és a növény a lombfakadás után is dekoratív marad örökzöld tőlevelei miatt. A kínálatban Saxifraga iratiana jelzéssel is előfordulhat. Kompozícióban alkalmazható kőedényekben, száraz kőfalak fugáiban, alpesi kertekben és finomabb kavicsos ültetvényekben. A Saxifraga paniculata sima rozettáival való kontraszt lenyűgöző, finom átmenetet képeznek a varjúháj, a timóteusz, a kakukkfű vagy a kis szegfűk.

Termesztés: Teljes napos vagy enyhe félárnyékos helyet igényel, és mindenekelőtt kiváló vízelvezetést, mivel a téli nedvesség gyakoribb veszélyforrás, mint a fagy. Szegény, ásványi talaj megfelelő, kavicscal és kővel, ideális esetben semleges vagy enyhén lúgos pH 6,5–7,8. Nehezebb talajok esetén durva homokot és zúzalékot kell hozzáadni a vetőárokba, és a felületet gyakran kavicsos mulccsal fedik, amely csökkenti a rozetta szennyeződését és a nyak rothadásának kockázatát. Fontos a légáramlás is, ezért a növényt nem szabad hosszú hótakaróval borított, eldugott zugokba helyezni. A palánták általában gyorsan megtelepednek ültetés után, az öntözés főként ültetés után és hosszú nyári szárazság idején szükséges, utána a növény jobban tolerálja a szárazabb körülményeket. A trágyázás mérsékelt, kisebb adagok tavasszal és virágzás után ajánlottabbak, hogy a szövetek jól megérjenek. Tavasszal eltávolítjuk a sérült leveleket, virágzás után pedig a szárakat lehet rövidíteni, így a rozetta kompakt marad, és minimális zavarás mellett hosszú életű lehet. Konténerben történő termesztés lehetséges, ha vízelvezető réteget és zúzalékot tartalmazó ásványi aljzatot használnak, télen fontos a konténer védelme a tartós esőtől. Az ültetés márciustól októberig alkalmas, fagymentes talajban. 20–25 cm-es tőtávolság mellett körülbelül 16–20 növényt számítanak négyzetméterenként. A fagyállóság kerti körülmények között általában -30 °C körül mozog, a leggyakoribb probléma a túl nedves környezetben fellépő rothadás, ritkán előfordulnak levéltetvek a virágszárakon, vagy csigák okozta károk. Különösen esős teleken.

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 2026.01.08.