Közönséges bükk 'Pendula' Fagus sylvatica 'Pendula'

Termék részletes leírása

Közönséges bükk 'Pendula' - terebélyes díszbükk, amely akár 25 m magasra is megnő. A 'Pendula' fajta a klasszikus csüngő formák közé tartozik. Vázágai hullámosan nőnek felfelé, ezekről függőlegesen hajlékony oldalágak omlanak alá, amelyek idősebb fáknál gyakran szinte a földet érik, és zöld „lugast” alkotnak. Habitusa változatos, minden fának kissé eltérő a sziluettje. Kifejlett méretét leggyakrabban kb. 20–25 m magasságban és 20–25 m szélességben adják meg, 10 év után kb. 8 m magas, ezért nagy térben, szoliterként érvényesül a legjobban. Levelei oválisak vagy tojásdadok, 4–10 cm hosszúak, fényes sötétzöldek, ősszel sárga és rézszínű árnyalatokba váltanak. Májusban jelentéktelen barkavirágzatok jelennek meg, ezeket követően 1–2 cm-es bükkmakkok érnek tüskés kupacsban, amelyeket a madarak szívesen keresnek. Kertkompozícióban jól beválik páfrányokból, árnyékliliomokból és tavaszi hagymás növényekből álló aljnövényzet fölött, ahol a csüngő ágak nyugodt félárnyékot és hangsúlyos térbeli mélységet teremtenek.

A közönséges bükk Európában őshonos, termetes lombhullató lombos fa a bükkfafélék (Fagaceae) családjából. Akár 30–40 m magasra is megnő, koronája széles, törzse jellegzetesen sima. Levelei oválisak, sötétzöldek, szélük fogazott. Jellegzetes virágzata tavasszal megjelenő, kocsányos fejecskék formájában nyílik. Termése a bükkmakk, tüskés kupacsba zárt háromélű makkocska. Termesztéséhez napos hely és jó vízáteresztő talaj szükséges, de félárnyékban is jól fejlődik. A nedves talajt kedveli, és a légszennyezést viszonylag jól tűri. Fagytűrő, a különféle éghajlati viszonyokhoz jól alkalmazkodik. A kertépítészetben sokféleképpen hasznosítják. Elegáns megjelenése és termete miatt parkokban és kertekben gyakran ültetik szoliterként. A bükkfasorok esztétikus megjelenésük és árnyas folyosóik miatt is kedveltek. Vegyes, erdei jellegű ültetések részeként jellegzetes lombjával és formájával természetes hangulatot teremt. Számos igen mutatós fajtája van, amelyek a levelek színében és alakjában, valamint méretben és formában is különböznek, így nemcsak nagy parkokban, hanem kisebb kertekben is felhasználhatók. A közönséges bükk a jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag, megfelelő nedvességű, mérsékelten meszes talajokat kedveli. Legalkalmasabb számára a teljes naptól a félárnyékig terjedő termőhely, érzékeny azonban a hirtelen fagyokra és a közvetlen napsugárzásra, amely károsíthatja a kérgét. A magasabb páratartalmat kedveli, ültetése inkább nagyobb gyepfelületekre ajánlott. Fontos tudni, hogy a közönséges bükk viszonylag kiterjedt gyökérzetet fejleszt, és károsíthatja a felszín alatti létesítményeket.

Termesztés: Ideális számára a napos vagy félárnyékos termőhely, az első években elegendő vizet igényel, mert a fiatal növények érzékenyen reagálnak a szárazságra. Elegendő helyet, mély, humuszos, egyenletesen nedves és jó vízáteresztő, lehetőleg enyhén savanyú vagy semleges talajt igényel, a tartósan pangó vizes és a tömörödött közegeket nem tűri. Metszése csak minimális legyen, lehetőleg nyugalmi időszakban, mert a bükk nem tűri az erős beavatkozást, sövényként viszont évente egyszer-kétszer rendszeresen nyírják, ideálisan júliusban, szükség esetén pedig szeptember elején újra. Jó minőségű talajban egyáltalán nem szükséges trágyázni, szükség esetén tavasszal vékony réteg komposzt adható, vagy kevés nitrogént tartalmazó szerves trágyával enyhén trágyázható.

Szerző: Nikol | Revízió: 23.2. 2026