Közönséges bükk 'Rolf Marquardt' Fagus sylvatica 'Rolf Marquardt'

Termék részletes leírása

Közönséges bükk 'Rolf Marquardt' - kompakt, zárt formájáról ismert fajta. A 'Rolf Marquardt' a sötét lombú, keskenyebb, oszlopos növekedésű válogatások közé tartozik, így sötét levélszínt kínál széles korona nélkül. Kerti körülmények között általában karcsú fává fejlődik, amely a termőhelytől és a neveléstől függően mintegy 10–15 m magas és nagyjából 2–4 m széles. Levelei tojásdadok, 5–10 cm hosszúak, enyhén hullámos szélűek, finoman fényesek. Tavasszal bíborvörösen hajtanak, nyáron sötét vörösesbarnától bíborig terjedő tónusokat tartanak, félárnyékban részben zöldesbarna árnyalatba hajlhatnak. Ősszel a színük tompa rézbarnára változik. Áprilistól májusig jelennek meg feltűnés nélküli barkás virágai, az idősebb példányokon tüskés kupacsban érő bükkmakk is kifejlődhet. Kertkompozícióban függőleges, „bársonyosan sötét” hangsúlyt ad, és jól harmonizál a világos lombú nyírekkel, a sárgán hajtó juharokkal, a fűzek ezüstös leveleivel és a sötétzöld tűlevelűekkel, amelyek mellett kiemeli a formák és színek kontrasztját.

A közönséges bükk a bükkfélék (Fagaceae) családjába tartozó, Európában őshonos, termetes lombhullató fa. Akár 30-40 m magasra is megnő, koronája széles, törzse jellegzetesen sima. Levelei oválisak, sötétzöldek, szélükön fogazottak. Virágai tavasszal nyílnak, a porzós virágok hosszú kocsányú, gömbös barkákban csüngenek. Termése a bükkmakk, háromélű makkocska, amelyet tüskés kupacs borít. Termesztéséhez kellően napos hely és jó vízáteresztő talaj szükséges, de félárnyékban is jól fejlődik. A nyirkos talajt kedveli, és viszonylag jól tűri a légszennyezést. Fagytűrő, és a különböző éghajlati viszonyokat is jól viseli. A kertépítészetben sokféleképpen alkalmazzák. Elegáns megjelenése és termete miatt gyakran ültetik szoliterként parkokba és kertekbe. A bükkfasorok is kedveltek esztétikus megjelenésük és árnyas folyosóik miatt. A kerttervezésben vegyes erdőszerű ültetések részeként is szerepel, ahol jellegzetes lombjával és formájával természetes hangulatot teremt. Számos igen mutatós fajtája van, amelyek a levelek színében és alakjában, valamint méretben és formában is különböznek, így nemcsak nagy parkokban, hanem kisebb kertekben is felhasználhatók. A közönséges bükk a jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag, megfelelő nedvességű, mérsékelten meszes talajt kedveli. Legalkalmasabb számára a teljes naptól a félárnyékig terjedő termőhely, ugyanakkor érzékeny a hirtelen fagyokra és a közvetlen napsugárzásra, amely károsíthatja a kérgét. A magasabb páratartalmat kedveli, ültetése inkább nagyobb gyepfelületekre ajánlott. Fontos tudni, hogy gyökérzete viszonylag kiterjedt, és károsíthatja a felszín alatti építményeket.

Termesztés: Ideális számára a napos vagy félárnyékos termőhely, az első években elegendő vízre van szüksége, mert a fiatal növények érzékenyen reagálnak a szárazságra. Elegendő helyet, mély, humuszos, egyenletesen nedves, jó vízáteresztő talajt igényel, lehetőleg enyhén savanyútól semlegesig terjedő kémhatással, a tartósan pangó vizes és tömörödött talajt nem tűri. Metszése csak minimális, legjobb a nyugalmi időszakban végezni, mert a bükk nem tűri az erős beavatkozást, sövényként azonban évente rendszeresen egyszer-kétszer nyírják, ideálisan júliusban, majd szükség esetén szeptember elején újra. Jó minőségű talajban egyáltalán nem szükséges trágyázni, esetleg tavasszal vékony réteg komposzt teríthető, vagy alacsony nitrogéntartalmú szerves trágyával enyhén tápanyagot lehet adni.

Szerző: Nikol | Revízió: 23.2. 2026