Közönséges cickafark 'Creme de la Creme' Achillea millefolium 'Creme de la Creme'

Termék részletes leírása

Közönséges cickafark 'Creme de la Creme' - nyílt termőhelyek évelője, a sztyepplejtőktől a rétekig, ahol a teljes napfényt és a jó vízáteresztő talajt hasznosítja. A 'Creme de la Creme' fajta a holland Achillea millefolium Rainbow® nemesítési sorozatba tartozik, és tömörebb, kevésbé terjeszkedő, hosszú virágzású típusként került forgalomba. Szilárd, egyenes szárain 8–10 cm-es, lapos, krémsárga árnyalatú virágzatokat hoz, amelyek a kompozíciókban lágyítják a kontrasztot, és jól illeszkednek a fehér és ezüstös évelőkhöz. Virágai általában júniustól szeptemberig nyílnak, az elnyílt szárak folyamatos eltávolításával díszítőértéke meghosszabbodik. Kifejlett korában körülbelül 0,6–0,7 m magasra nő, és 0,45–0,60 m széles tövet nevel finoman szeldelt, zöld vagy szürkészöld, illatos lombbal. Vegyes ágyásokban, préri jellegű ültetésekben, valamint fehér és pasztell kompozíciókban is jól mutat, ahol zsályákkal, kasvirágokkal, sudárzsályákkal és díszfüvekkel harmonizál. Virágzata vágásra alkalmas, szárítva természetes hatást kelt a szárazcsokrokban, és a beporzók is szívesen keresik fel.

Termesztés: Teljes napon fejlődik a legjobban, enyhe félárnyékot is elvisel, ott azonban kevésbé virágzik. Szélvédett hely nem szükséges, fontos viszont a jól szellőző termőhely és a melegebb mikroklíma fal mellett vagy préri jellegű ágyásban. A jó vízáteresztő, homokos vályog- vagy kavicsos, dréncsővel vagy drénréteggel ellátott talaj felel meg neki, mert télen a túlzott nedvességet nem tűri. Az ajánlott pH körülbelül 6,0–7,5. Ültetése általában márciustól októberig történik. A 30–40 cm-es tőtávolság nagyjából 6–9 növénynek felel meg négyzetméterenként. Leggyakrabban júniustól szeptemberig virágzik, virágzata folyamatosan vágható vázába és szárításra is. Öntözésre főként az ültetés után van szükség, begyökeresedés után a cickafark szárazságtűrő, és a kiszáradást jobban viseli, mint a nedvességet. A trágyázás legyen mértékletes, sovány talajban gyakran elég egy tavaszi komposztadag, a nitrogéntöbblet puhább szárakat eredményez. Az elnyílt szárak visszavágásával újabb bimbók képződnek, és az állomány tömör marad. Ásványi mulcs ajánlott, a kavics vagy zúzalék javítja a víz elvezetését. Edényben mélyebb cserépben, drénréteggel és homokkal vagy kaviccsal kevert közegben nevelhető, a téli pangó víz a pusztulás leggyakoribb oka. A beérett tövek fagytűrését többnyire −20 °C alatti értékre teszik, a megerősödött állományokét körülbelül −25 °C-ig. Kezdőknek a legfontosabb, hogy ne öntözzék és ne trágyázzák túl, és 2–3 évente tőosztással frissítsék a töveket, az alapfajnál pedig a rizómás terjedésre és az önvetésre is figyelni kell. A betegségek közül sűrű állományban és nedves időben lisztharmat és rozsda léphet fel, kötött talajban gyökérrothadás. A kártevők közül a fiatal hajtásokon levéltetvek jelenhetnek meg.

Szerző: Kristýna | Revízió: 10.02. 2026