Közönséges lizinka Lysimachia vulgaris

Termék részletes leírása

Közönséges lizinka - az európai és ázsiai vizes élőhelyek, árterek és nedves rétek évelő faja. Magyarországon őshonos, gyakran nő patakok mentén, tavak szélén és ligeterdőkben. Föld alatti rizómákkal csomókat alkot, amelyek általában 1–1,5 m magasak és 0,5–1 m szélesek, szárai finoman szőrösek. Levelei tojásdadok vagy lándzsásak, 6–12 cm hosszúak, átellenesek vagy hármasával-négyesével örvösek. Felületükön néha apró, sötét mirigypontok láthatók. Júniustól augusztusig a szárak csúcsán sűrűbb bugákban fejlődnek sárga virágai. Az egyes virágok ötcimpájúak, és meleg, réti hatást keltenek. Méhlegelő növény, természetes kompozíciókban legyezőfüvekkel, füzényekkel, kaukázusi nefelejccsel, nőszirmokkal és magas füvekkel társítják, kertben jól illeszkedik a gyöngyvesszőkhöz és a füzekhez is. A népi gyógyászatban föld feletti részét hagyományosan cser- és flavonoidtartalma miatt gyűjtötték. Felhasználását összehúzóként és festőnövényként írják le, gyógyhatás elvárása nélkül. Virágzata a levelek fölé emelkedik, és nagyobb távolságból is jól látható, ezért az évelőágyások hátsó részében függőleges elemként alkalmazzák. Virágaiból magvas toktermések fejlődnek, a kertben azonban főként rizómáival terjed, ami a partok megkötésénél és vízparti ültetéseknél előnyös.

Termesztés: Napon vagy félárnyékban, tartósan nedves vagy vizesebb talajban fejlődik a legjobban, a rosszabb vízelvezetésű helyeket és az agyagos talajt is elviseli. Inkább savanyú vagy semleges, körülbelül 5,5–7,0 pH-jú talajt kedvel. Sovány talajon segít a tavaszi komposztadag és a takarás fenntartása. Márciustól októberig ültethető, zárt állományhoz négyzetméterenként kb. 7–9 tő szükséges, körülbelül 33 cm-es tőtávolsággal. A beérett tövek -39 °C-ig fagytűrők, téli takarást általában nem igényelnek, edényben viszont ajánlott a gyökérlabda védelme. A szezon végén föld feletti része visszahúzódik. Elvirágzás után vagy ősszel a szárakat a rendezettebb megjelenés érdekében visszavágják, megfiatalítása tőosztással történik tavasszal vagy ősszel. Többnyire kártevő- és betegségmentes, csak túl nedves és túl sűrű állományban jelentkezhet levélfoltosság. Termékeny talajban rizómáival terjed, ezért érdemes helyét behatárolni, esetleg föld alatti gyökérzárat alkalmazni. Ingadozó vízszintű kertekben beválik a lejtőre ültetés, ahol a gyökerek elérik a nedvesebb réteget, de a gyökérnyak nem marad tartósan víz alatt. Nagyobb edényben teraszon is nevelhető, itt nyáron gyakoribb öntözéssel és kis adagú tápanyag-utánpótlással kell számolni. Virágos szárai vágásra is alkalmasak, legjobb akkor vágni, amikor a bimbók egy része még zárt.

Szerző: Kristýna | Revízió: 02.02. 2026