Közönséges magyal 'Golden van Tol' Ilex aquifolium 'Golden van Tol'

Termék részletes leírása

Ilex aquifolium 'Golden van Tol' - Nyugat- és Dél-Európából származik, és a természetben nedvesebb lombhullató erdők aljnövényzetében és cserjések szélein nő, ahol a magasabb páratartalom és a téli árnyékolás előnyeit élvezi. A 'Golden van Tol' kultivart a zöldlevelű 'JC van Tol' egy tarka mutációjaként hozták létre. Nálunk örökzöld, sűrű, többnyire felálló cserjét képez, közepes, inkább lassú növekedéssel, és általában 1,5–3 m × 1–2 m felnőtt méretű. A bőrnemű, erősen fényes leveleknek sötétzöld közepe és aranysárga széle van, a szélek szinte tüskementesek, így a kultivár átjárható helyekre is alkalmas. Májusban és júniusban apró fehér virágokat hoz. Ez egy nőivarú kultivár, és a közelben lévő hím magyal által történő beporzás után kerek, piros csonthéjas terméseket hoz, amelyek szeptembertől érnek, és gyakran télig megmaradnak. A termések fontosak a madarak számára, emberi fogyasztásra nem alkalmasak. A termékeny virágzás érdekében a közelben hasznos lehet egy hím Ilex aquifolium fajta, például a 'Heckenzwerg' vagy az 'Ingramii'. A kertben a 'Golden van Tol' szoliterként, csoportokban az egész éves szerkezetért, rododendronokkal, pieris-szel és skimmiával párosított árnyéktűrő kompozíciókban, vagy nyírt sövényként mutat jól.

Termesztés: A magyaltölgyeknek a legmegfelelőbb a védett helyen, teljes napfényben vagy félárnyékban, ideális esetben szélvédett helyen való elhelyezés. A fiatal növények jobban viselik a téli napot, ha elegendő nedves talajjal és a gyökérzónában mulccsal rendelkeznek. A cserje a humuszos, közepesen nehéz vagy könnyebb talajt részesíti előnyben, amely jól tartja a nedvességet, de nem állandóan vizes. pH-érték szempontjából enyhén savas vagy semleges tartományban ideális, de a magyaltölgy enyhén lúgos talajt is elvisel, amennyiben az nem száraz. A talaj felszínét gyakran mulcsozzák kéreggel vagy levéllel, ami megakadályozza a finom gyökerek túlmelegedését és kiszáradását. A telepítés leggyakrabban tavasszal márciustól májusig vagy ősszel szeptemberől novemberig történik, a konténeres növények más időpontokban is átültethetők, ha biztosított a locsolás. Az ültetés utáni első években előnyös a rendszeres öntözés, különösen száraz időszakokban és enyhe teleken. A gyökerezés után a cserje nagyjából -25 és -29 °C közötti fagyokat visel el, a fiatal növények azonban a gyökérzónában téli mulcsot hasznosítanak. A metszést jól tűri, ezért alkalmas formált sövényekhez, ahol a növényeket nagyjából 0,6–0,8 m távolságra ültetik egymástól, valamint szabad csoportokhoz, 1,2–1,5 m körüli távolságokkal. A trágyázás mérsékelt komposzt hozzáadására vagy savkedvelő fákhoz való lassan oldódó műtrágyákra korlátozódik, évente egyszer vagy kétszer. Betegségek és kártevők tekintetében száraz nyarakon szenvedhet vízhiánytól, ami a levelek sárgulásával vagy szegélyük barnulásával nyilvánul meg, rovarok közül néha levéltetvek vagy pajzstetvek jelenhetnek meg. Összességében azonban ellenálló, hosszú életű cserjéről van szó, amely állandó zöldellést biztosít, és egyúttal a nőivarú magyalok beporzását is lehetővé teszi a kertben.

Szerző: Kristýna | Felülvizsgálat: 2026.02.21.