Közönséges orgona 'Emilie Lemoine' Syringa vulgaris 'Emilie Lemoine'

Termék részletes leírása

Közönséges orgona 'Emilie Lemoine' - a közönséges orgona lombhullató fajtája, amelyet Franciaországban a neves nemesítő, Victor Lemoine állított elő. A történelmi francia orgonák közé tartozik. Elsősorban telt, fehér virágokból álló gazdag virágzataiért, erős illatáért és megbízható tavaszi virágzásáért termesztik. Felálló, sűrű és szélesen bokros növekedésű. Kifejlett korában általában körülbelül 2,5–3,5 m magasra és 2–3 m szélesre nő. A fiatal növények inkább felálló habitusúak, az idősebb cserjék fokozatosan kiszélesednek, és szilárd, gazdagon elágazó koronát fejlesztenek. Levelei átellenes állásúak, széles tojásdadok vagy szív alakúak, ép szélűek, élénk- vagy sötétzöldek, általában körülbelül 5–12 cm hosszúak. Ősszel nem színeződnek feltűnően, lehullás előtt rendszerint sárgászöld vagy sárgás árnyalatot öltenek. Májusban gazdagon virágzik, az időjárástól függően általában május első felétől a hónap végéig. Bimbói krémfehérek, kinyílás után tiszta fehér, lilás árnyalatú, telt vagy sűrűn telt virágokká alakulnak. Az egyes virágok több pártakörből állnak, és sűrű, felálló vagy enyhén laza bugavirágzatokba csoportosulnak. Virágai jellegzetes, erős orgonaillatúak, és vázába vágva is jól mutatnak. Szoliterként, díszcserjecsoportokban, szabadon növő sövényekben, valamint hagyományos vidéki és városi kertekben egyaránt jól érvényesül. Fehér virágai jól kiemelkednek lila, bíbor vagy rózsaszín virágú orgonák társaságában. Csoportos ültetésnél a kívánt állomány jellegétől függően körülbelül 1,5–2,5 m-es tőtávolság ajánlott.

Termesztés: Napos termőhelyre való, ahol illatos virágzata és sűrű lombozata teljes szépségében kibontakozik. A jó vízáteresztő, humuszos, semleges vagy enyhén lúgos kémhatású, jó vízelvezetésű talajt kedveli, hogy gyökerei ne kerüljenek pangó vízbe. Tavasztól őszig kiegyensúlyozott, díszcserjéknek való trágyával ajánlott tápanyag-utánpótlást adni, a fiatal növényeket mérsékeltebb adagokkal érdemes trágyázni. Rendszeres öntözést igényel, főként ültetés után és száraz időszakokban. A talaj maradjon nedves, de ne legyen túlöntözött. A metszést virágzás után végezzük, ekkor eltávolítjuk az elhalt, sérült vagy túl sűrű ágakat, ezzel serkentjük az új virágok képződését és megőrizzük a cserje tömör formáját. Az idős fába való visszametszést is nagyon jól tűrik, könnyen megújulnak. Több növény ültetésekor 1,5–2 m-es tőtávolság ajánlott, hogy elegendő helyük legyen a növekedéshez. A fajtától függően többnyire fagytűrők, és nem igényelnek téli védelmet.

Szerző: Kamila | Revízió: 7. 9. 2026