Krizantém 'Himbeerrot' Chrysanthemum indicum 'Himbeerrot'

Termék részletes leírása

Krizantém 'Himbeerrot' - a 'Himbeerrot' fajtát sötét málnaszínű, dúsan telt virágfészkeiért becsülik. Hűvösebb években ezek csak november folyamán nyílnak ki, enyhe teleken pedig decemberig is megőrizhetik színüket. A növény felálló, dúsan elágazó bokrot nevel sötétzöld vagy szürkészöld, enyhén aromás levelekkel. Magassága általában 0,6–0,9 m, szélessége megközelítőleg 0,4 m. Virágszárai erősek, így virágai vágott virágként is jól érvényesülnek. Az oldalbimbók eltávolításával nagyobb, egyedülálló virágfészkek fejlődnek, az elágazások meghagyása viszont a gazdag virágzás hatását erősíti. Késői virágai virágport és nektárt kínálnak a méheknek, a poszméheknek és a zengőlegyeknek akkor, amikor a legtöbb évelő már elvirágzott. Az ágyásban természetes hatást kelt díszfüvekkel, varjúhájakkal, őszirózsákkal és őszi lombszínező cserjékkel társítva. Más krizantémokhoz hasonlóan lenyelve enyhén mérgező lehet a kutyák és a macskák számára, levelének nedve pedig irritálhatja az érzékeny bőrt. Az ősz színskálájában telt árnyalatot visz a késői évelők sárga és narancs tónusai közé, a sötét lombon bársonyos hatású.

Termesztés:  Legjobban teljes napon fejlődik, melegebb fekvésben enyhe félárnyékot is elvisel, ott azonban hajtásai kissé megnyúlhatnak. Jó vízáteresztő, humuszos, egyenletesen nedves talajt igényel tartós pangó víz nélkül, az ajánlott pH körülbelül 6,0–7,5. Ültetése márciustól októberig lehetséges, az ágyásban 25–30 cm-es tőtávolság vált be, ami négyzetméterenként mintegy 9–12 db növénynek felel meg. Az intenzív növekedés idején jót tesz neki a rendszeres öntözés és a komposzttal vagy virágzó évelőknek való tápoldattal végzett utántrágyázás, konténerben ajánlott a drénréteg és a nedvesség gyakoribb ellenőrzése. A tömör forma érdekében a gyakorlatban május végén, június elején visszacsípik a hajtásokat, ami elősegíti az elágazást és a több bimbó képződését. Az elnyílt virágzatok folyamatosan eltávolíthatók, a fő visszavágást azonban csak tavasszal végezzük, mivel a száraz szárak védik a tő közepét. A beállt növények nagyjából -23 °C-ig fagytűrők, ennek ellenére Magyarország kontinentális éghajlatán bevált a téli takarás, különösen az ültetést követő első évben és könnyebb talajokon. A konténereket rendszerint szélvédett helyen teleltetjük, hogy a földlabda ne fagyjon át ismételten. Sűrű ültetésnél és párás időben lisztharmat vagy levélfoltosság, olykor levéltetű is megjelenhet, megelőzésként a szellős ültetés és a tőhöz irányított öntözés segít. A rövid szárazságot elviseli, de egyenletes nedvesség mellett virágzik a legszebben. Télen érdemes kerülni a fagyzugos helyeket és a téli pangó vizet, amely gyakrabban okozza a növény pusztulását, mint maga a fagy.

Szerző: Nikol | Revízió: 20.2. 2026