Krizantém 'Mary Stoker' Chrysanthemum indicum 'Mary Stoker'

Termék részletes leírása

Krizantém 'Mary Stoker' - az őszirózsafélék családjába tartozik, és az ún. koreai kerti krizantémok közé sorolják, amelyeket évszázadok óta termesztett kelet-ázsiai fajokból nemesítettek. A fajtát 1942-ben vezették be, Amos Perry brit nemesítő munkáját dicséri. A növény felálló növekedésű, tövénél elfásodik, és 2–5 év alatt tömör, dúsan lombos, kb. 0,6–0,9 m magas és 0,5 m körüli széles bokrot fejleszt. Mélyen szeldelt levelei sötétzöldek, dörzsölésre illatosak. Augusztustól októberig, meleg ősszel november elejéig a hajtások végén egyszerű fészekvirágzatok legyezőszerű csoportjai jelennek meg finom őszibarack- vagy kajszibarackszínben, sárga közepű virágokkal. A virágok vázában tartósak, a késői virágzás pedig értékes pollen- és nektárforrás a méhek, poszméhek és zengőlegyek számára. Kertrendezésben jól illik díszfüvekhez, varjúhájakhoz, kasvirágokhoz és őszi őszirózsákhoz, ahol virágszíne meleg tónust ad a szezon végéhez.

Termesztés:  Legjobban teljes napon fejlődik, melegebb fekvésben a enyhe félárnyékot is elviseli, ahol azonban hajtásai kissé megnyúlhatnak. Jó vízáteresztő, humuszos, egyenletesen nedves, tartós pangó víztől mentes talajt igényel, ajánlott pH-értéke nagyjából 6,0–7,5. A növények márciustól októberig ültethetők, ágyásban 25–30 cm-es tőtávolság vált be, ami kb. 9–12 db-nak felel meg m²-enként. Az intenzív növekedés idején jót tesz neki a rendszeres öntözés és a komposzttal vagy virágzó évelőknek szánt tápanyaggal végzett trágyázás, edényben ajánlott a vízelvezető réteg és a nedvesség gyakoribb ellenőrzése. A tömör forma érdekében a gyakorlatban május és június fordulóján visszacsípik a hajtásokat, ami serkenti az elágazást és a bimbóképzést. Az elnyílt virágzatok folyamatosan eltávolíthatók, a fő visszavágást csak tavasszal végezzük, mivel a száraz szárak védik a tő szívét. A beállt növények nagyjából -23 °C-ig fagytűrők, a hazai kontinentális éghajlaton mégis bevált a téli mulcsozás, különösen az ültetés utáni első évben és könnyebb talajokon. Az edényes példányokat általában szélvédett helyen teleltetjük, hogy a földlabda ne fagyjon át ismételten. Sűrű állományban és nedves időben lisztharmat vagy levélfoltosság, olykor levéltetvek is megjelenhetnek, megelőzésként segít a laza telepítés és a tövekhez irányított öntözés. A rövid szárazságot elviseli, de egyenletes nedvesség mellett virágzik a legszebben. Télen érdemes kerülni a fagyzugos helyeket és a téli pangó vizet, amely gyakrabban okozza a növény pusztulását, mint maga a fagy.

Szerző: Nikol | Revízió: 20.2. 2026