Krizantém 'Schneewolke' Chrysanthemum indicum 'Schneewolke'

Termék részletes leírása

Krizantém 'Schneewolke' - gyakran kerti krizantémként (Chrysanthemum × hortorum) is említik, és a kelet-ázsiai fajokból származó évelő őszi növények közé tartozik, amelyeket Európában hosszú ideje nemesítenek a szezon végi rendszeres virágzásra. Virágzata fészek, amely az őszirózsafélék családjára jellemző - a nyelves és a csöves virágok együtt alkotják a tömör, margarétaszerű formát. A 'Schneewolke' fajta sűrű, jól elágazó, mintegy 30–40 cm magas és 40–50 cm széles bokrot nevel. Szárai erősek, mélyzöld, sekélyen karéjos levelei szétmorzsolva enyhén illatosak. Szeptembertől októberig a hajtások végén fokozatosan nyílnak a sárga közepű fehér fészkek, átmérőjük általában 5–7 cm körül van. A virágok késői nektárt és virágport kínálnak a beporzóknak, a virágzat tartóssága miatt vázában is megállják a helyüket. Kompozícióban jól illik varjúhájakhoz, kúpvirágokhoz, őszirózsákhoz és díszfüvekhez, edényben tiszta hangsúlyt ad. Érzékeny személyeknél az őszirózsafélék szöveteivel való érintkezés enyhe bőrirritációt okozhat. Az őszi ágyásban gyakran „hídként” működik a nyári évelők és a fás szárúak lombszíneződése között, mivel éppen akkor virágzik, amikor a nappalok rövidülnek.

Termesztés:  Legjobban teljes napon fejlődik, melegebb fekvésben enyhe félárnyékot is elvisel, ahol azonban hajtásai kissé megnyúlhatnak. Jó vízáteresztő, humuszos, egyenletesen nedves talajt igényel tartós pangó víz nélkül, az ajánlott pH nagyjából 6,0–7,5. Márciustól októberig ültethető, ágyásban a 25–30 cm-es tőtávolság vált be, ami körülbelül 9–12 db/m²-nek felel meg. Intenzív növekedés idején jót tesz neki a rendszeres öntözés és a komposzttal vagy virágzó évelőknek szánt trágyával végzett utántrágyázás, edényben ajánlott a vízelvezető réteg és a nedvesség gyakoribb ellenőrzése. A tömör forma érdekében a gyakorlatban május végén, június elején visszavágják a hajtásokat, ami elősegíti az elágazást és több bimbó képződését. Az elvirágzott virágzatok folyamatosan eltávolíthatók, a fő visszavágást csak tavasszal végezzük, mivel a száraz szárak védik a tő szívét. A beállt növények nagyjából -23 °C-ig fagytűrők, a hazai kontinentális éghajlaton mégis bevált a téli takarás mulccsal, főként az ültetés utáni első évben és könnyebb talajokon. Az edényeket rendszerint szélvédett helyen teleltetjük, hogy a földlabda ne fagyjon át ismételten. Sűrű állományban és nedves időben lisztharmat vagy levélfoltosság, néha levéltetvek is megjelenhetnek, megelőzésként segít a levegős ültetés és a tövekhez irányított öntözés. A rövid szárazságot elviseli, de egyenletes nedvesség mellett virágzik a legszebben. Télen érdemes kerülni a jeges kipárolgású és téli belvizes helyeket, amelyek gyakrabban okozzák a pusztulást, mint maga a fagy.

Szerző: Nikol | Revízió: 22.1. 2026