Krizantém 'Shiraz' Chrysanthemum indicum 'Shiraz'

Termék részletes leírása

Krizantém 'Shiraz' - a fajtát 2015-ben nevezték el, és Christian Kreßnek köszönhetően került az európai kertekbe, aki az iráni felföldről, Iszfahán város környékéről hozta be. Felálló, jól elágazó, körülbelül 60 cm magas és mintegy 40 cm széles bokrot nevel, amely az évek során fokozatosan sűrűsödik. Levelei szürkészöldek, finoman molyhosak, érintésre a krizantémokra jellemző illatot árasztják. Virágait általában szeptember közepétől hozza, kedvező ősszel egészen novemberig. A félig telt, lilásrózsaszín és bíborvörös árnyalatú, sárga közepű fészkes virágzatok csokrokban ülnek a szárak végén, így a növény könnyed, légies hatást kelt. Virágszárai szilárdak, ezért kötészetben is hasznosíthatók, különösen díszfüvekkel és termésekkel összeállított őszi csokrokban. Az évelőágyásokban színeivel az őszirózsákhoz, varjúhájakhoz és kasvirágokhoz kapcsolódik, a természetközeli ültetésekben pedig apróbb, ritmikus hangsúlyt ad a fűszálak között. Mivel az őszi krizantémok között korábban kezd virágozni, már az első hűvös esték idején színt visz a kertbe.

Termesztés:  Teljes napon fejlődik a legjobban, melegebb fekvésben a enyhe félárnyékot is elviseli, ott azonban hajtásai kissé megnyúlhatnak. Jó vízáteresztő, humuszos, egyenletesen nedves, tartós pangó víztől mentes talajt igényel, ajánlott pH-értéke körülbelül 6,0–7,5. A növényeket márciustól októberig ültetik, az ágyásban 25–30 cm-es tőtávolság vált be, ami négyzetméterenként mintegy 9–12 db-nak felel meg. Az intenzív növekedés idején jót tesz neki a rendszeres öntözés és a komposzttal vagy virágzó évelőknek való trágyával történő pótlás, edényben ajánlott a vízelvezető réteg és a nedvesség gyakoribb ellenőrzése. A tömör forma érdekében a gyakorlatban a hajtásokat május végén, június elején visszacsípik, ami serkenti az elágazást és a több bimbó képződését. Az elvirágzott virágzatok folyamatosan eltávolíthatók, a fő visszavágást csak tavasszal végezzük, mivel a száraz szárak védik a tő szívét. A begyökeresedett növények általában mintegy -23 °C-ig fagytűrők, a hazai kontinentális éghajlaton mégis bevált a téli takarás, főleg az ültetést követő első évben és könnyebb talajokon. Az edényeket rendszerint szélvédett helyen teleltetik, hogy a földlabda ne fagyjon át ismételten. Sűrű állományban és nedves időben lisztharmat vagy levélfoltosság, olykor levéltetű is megjelenhet, megelőzésként a laza ültetés és a tőhöz irányított öntözés segít. A rövid szárazságot elviseli, de egyenletes nedvesség mellett virágzik a legszebben. Télen érdemes kerülni a fagyzugos és a téli belvízre hajlamos helyeket, mert ezek gyakrabban okozzák a pusztulását, mint maga a fagy.

Szerző: Nikol | Revízió: 20.2. 2026