Krizantém 'Weisse Nebelrose' Chrysanthemum indicum 'Weisse Nebelrose'

Termék részletes leírása

Krizantém 'Weisse Nebelrose' - a fajtát Karl Foerster iskolájához kötődő régi kerti szelekcióként tartják számon, Foerster találta meg és nevezte el Németországban. A növény fásodó tőrészű, tömött, bokros tövet nevel, magassága általában 80–90 cm, szélessége körülbelül 50 cm. Lombja zöld, karéjos, érintésre finoman illatos. Legnagyobb dísze a nagyon késői virágzás októberben és novemberben: a szárak végén sűrűn telt, laposan domború, krémfehér árnyalatú virágfészkek nyílnak, amelyek az őszi fényben világos ködként hatnak a fűszálak között. Erős virágszárai vágott virágként is megállják a helyüket, az ágyásokban jól illik díszfüvekhez, őszirózsákhoz, varjúhájakhoz és a hortenziák száraz virágzataihoz. Világos színének köszönhetően jól érvényesül a szürke levelű évelőkkel beültetett modern kiültetésekben és az előkertekben is, ahol nyugodt, tiszta vonallal zárja a szezont. Lassan terjed és jól körülhatárolt marad, ezért évelőszegélyekbe is alkalmas. Az év végén világos hangsúlyt ad a fűszálak és a terméságazatok között.

Termesztés:  Teljes napon fejlődik a legjobban, melegebb fekvésben a enyhe félárnyékot is elviseli, ott azonban hajtásai kissé megnyúlhatnak. Jó vízáteresztő, humuszos, egyenletesen nedves talajt igényel tartós pangó víz nélkül, az ajánlott pH körülbelül 6,0–7,5. A növények márciustól októberig ültethetők, ágyásban 25–30 cm-es tőtávolság vált be, ami négyzetméterenként mintegy 9–12 db-nak felel meg. Az intenzív növekedés idején jót tesz neki a rendszeres öntözés és a komposzttal vagy virágzó évelőknek való trágyával végzett utántrágyázás, edényben ajánlott a vízelvezető réteg és a nedvesség gyakoribb ellenőrzése. A tömör forma érdekében a gyakorlatban május végén, június elején visszakurtítják a hajtásokat, ami elősegíti az elágazást és a több bimbó képződését. Az elnyílt virágzatok folyamatosan eltávolíthatók, a fő visszavágást csak tavasszal végezzük, mivel a száraz szárak védik a tő közepét. A beérett növények nagyjából -23 °C-ig fagytűrők, Magyarország kontinentális éghajlatán mégis bevált a téli mulcs, főleg az ültetés utáni első évben és könnyebb talajokon. Az edényeket általában szélvédett helyen teleltetik, hogy a földlabda ne fagyjon át ismételten. Sűrű állományban és nedves időben lisztharmat vagy levélfoltosság, olykor levéltetű is megjelenhet, megelőzésként a laza ültetés és a tövekhez irányított öntözés segít. A rövid szárazságot elviseli, de egyenletes nedvesség mellett virágzik a legszebben. Télen érdemes elkerülni a jeges kipárolgású és a téli belvízzel érintett helyeket, amelyek gyakrabban okozzák a növény pusztulását, mint maga a fagy.

Szerző: Nikol | Revízió: 20.2. 2026