Kúszó madárbirs 'Eichholz' Cotoneaster dammeri 'Eichholz'

Termék részletes leírása

Kúszó madárbirs 'Eichholz' - a kúszó madárbirs díszfajtája, amely egy Kínából származó, alacsony, örökzöld faj. A katalógusokban Cotoneaster radicans 'Eichholz' néven is előfordul. A fajta alacsony, sűrű, párnás vagy elfekvő cserjét nevel, mintegy 0,1–0,3 m magassággal és 0,5–0,8 m szélességgel, szabad területen hajtásai tovább is terjedhetnek. Levelei aprók, elliptikusak, bőrneműek, fényesek és sötétzöldek. Enyhe teleken a növényen maradnak. Májustól júniusig apró, fehér, ötszirmú virágok nyílnak, amelyeket a méhek és más beporzók is látogatnak. A nyár végétől, főként ősszel érnek be a gömbölyű, piros almatermések, amelyek gyakran mélyen a télbe nyúlóan díszítenek. A termések értékesek a madarak számára, emberi fogyasztásra nem használják őket. Az 'Eichholz' fajta talajtakaró ültetésekhez, rézsűkre, sziklakertekbe, előkertekbe, sírokra, edényekbe, ágyásszegélyekbe és magasabb cserjék alá való, ahol segít visszaszorítani a gyomosodást és lágyítani a burkolat, a kő és a növényzet közötti átmeneteket. Kompozíciókban jól társítható törpe tűlevelűekkel, varjúhájakkal, kakukkfűvel, csenkeszekkel, levendulával, macskamentával, borbolyákkal és tavaszi hagymás növényekkel.

Termesztés: Napos vagy félárnyékos termőhely felel meg neki. A teljes napfény elősegíti az állomány sűrűségét, a virágok bőségét és a mélyvörös terméseket, a félárnyék szárazabb városi kertekben vagy ritkás cserjék alatt előnyös. A talaj legyen jó vízáteresztő, közepesen tápdús, ültetés után egyenletesen nedves és tartós pangó víztől mentes. Jól fejlődik vályogos-homokos, köves és átlagos kerti talajban is, az enyhén meszes alapot is elviseli. Az ajánlott pH körülbelül 6,0–8,0. A nehezebb, agyagos talajok vízelvezetést igényelnek, mert a túlzott nedvesség az állomány ritkulását okozza. A konténeres növények márciustól októberig ültethetők. Gyorsan záródó talajtakaró felülethez 5–7 db/m² szükséges, lazább ültetésnél kövek köré vagy edényekbe körülbelül 40–50 cm tőtávolság hagyandó. Ültetés után az első évben fontos a rendszeres öntözés, később a fajta a rövidebb szárazságot is elviseli. A trágyázás legyen mérsékelt, tavasszal elegendő komposzt vagy kis adag lassan ható, díszcserjéknek való műtrágya. A metszést virágzás után vagy nyár végén végezzük, főként a túlnövő és az utakba belógó hajtásokat kurtítjuk. Fagytűrését az európai források körülbelül −23 és −29 °C közé teszik, jó vízáteresztő talajban és beérett hajtásokkal a hazai kertekben megbízhatóan telel. Edényben vízelvezetést, rendszeres öntözést és a gyökerek téli védelmét igényli. Problémát okozhatnak a levéltetvek, takácsatkák, pajzstetvek, levélfoltosságok, a mézharmat és a tűzelhalás. Természetvédelmi szempontból értékes területeken figyelni kell a magról történő spontán terjedésére.

Szerző: Kristýna | Revízió: 24.06. 2026