Labradori ibolya 'Purpurea' Viola labradorica 'Purpurea'

Termék részletes leírása

Labradori ibolya 'Purpurea' - alacsony évelő lágyszárú növény, amely Észak-Amerika északkeleti részéről származik. Itt a faj természetes körülmények között a lombhullató és elegyes erdők hűvösebb területein, nedvesebb réteken és fás növények aljnövényzetében él. A 'Purpurea' fajta elsősorban feltűnő színű lombozatával tér el a botanikai fajtól: levelei tavasszal és ősszel mély bíbor- vagy borvörös árnyalatúak, nyár folyamán részben sötétzöldbe, bronzos árnyalatba hajolhatnak. Alacsony, kompakt csomókat fejleszt, tojásdad vagy szív alakú levelei tőlevélrózsát alkotnak. Magassága körülbelül 8-12 cm, fokozatos terjedésével szélessége eléri a 20-25 cm-t. Virágai aprók, ötszirmúak, ibolya- vagy kékeslila színűek, kora tavasszal, leggyakrabban áprilisban és májusban nyílnak, és finoman elütnek a sötét levélháttértől. Nem kifejezetten illatosak, mégis korai táplálékforrást jelentenek a beporzó rovarok számára. Nyugodt növekedésének és annak köszönhetően, hogy összefüggő, de nem túlzottan terjeszkedő állományt képez, a Viola labradorica 'Purpurea' elsősorban talajtakaró évelőként alkalmazható a kert félárnyékos és árnyékos részein, ahol a fő virágzási időszakon kívül is színes szerkezetet visz a kiültetésbe. Jól társítható páfrányokkal, tüdőfűvel, bőrlevéllel, meténggel vagy tavaszi hagymás virágokkal, amelyek virágait a sötét levelek hangsúlyosan kiemelik.

Termesztés: Legmegfelelőbb számára a félárnyék vagy árnyék, esetleg világos termőhely korlátozott közvetlen napfénnyel, különösen a déli órákban. Jól fejlődik a lombhullató fák alatti nyugodt mikroklímában, illetve a kert északi és keleti oldalán, ahol a talaj nem szárad ki túl gyorsan. Ideális a humuszos, közepesen nedves és jó vízáteresztő talaj enyhén savanyú vagy semleges kémhatással, körülbelül pH 6,0-7,0 között. A pangó víz, valamint a nehéz, agyagos talaj a csomók legyengüléséhez és rothadáshoz vezethet. Ültetése tavasszal vagy ősszel történik, az ajánlott tőtávolság 20-25 cm, ami négyzetméterenként nagyjából 9-12 tőnek felel meg, így az állomány tömör hatású, de levegős marad. Ültetés után fontos a rendszeres öntözés, különösen a száraz tavaszi időszakokban, később a növény a rövid ideig tartó vízhiányt is elviseli. Trágyázást általában nem igényel, elegendő jó minőségű komposztot vagy lombkomposztot a talajba dolgozni. Metszésre nincs szükség, csupán az elnyílt virágokat és a sérült leveleket távolítjuk el folyamatosan. A labradori ibolya teljesen fagytűrő legalább -30 °C-ig, és hazai viszonyok között védelem nélkül telel. Betegségek és kártevők ritkán jelentkeznek, leggyakrabban tartós túlnedvesedés vagy az állományon belüli elégtelen légmozgás esetén.

Szerző: Jana | Revízió: 26.1.2026