Laposlevelű iringó 'Victory Blue' Eryngium planum 'Victory Blue'

Termék részletes leírása

Laposlevelű iringó 'Victory Blue' - vonzó fajta, amelyet szokatlan, mélykék színéért becsülnek, amely nemcsak a virágokat, hanem a teljes szárakat és a murvaleveleket is átjárja. Ezt a színintenzitás fokozására és tömörebb habitusra nemesített fajtát az ernyősvirágzatúak családja adja. A növény bőrnemű, kékeszöld levelekből tőlevélrózsát fejleszt, amelyből nyáron felálló, erősen elágazó virágszárak nőnek ki. Júniustól augusztusig virágzik, ilyenkor jellegzetes, tojásdad, tüskés murvalevelekkel körülvett virágzatokat hoz. Kifejlett korában 60–80 cm magas és körülbelül 40 cm széles. Szerkezetes megjelenése és grafikus hatása miatt a 'Victory Blue' ideális modern, kavicsos vagy préri jellegű kertekbe. Az ültetési kompozíciókban kiválóan kiegészíti a rózsaszín vagy sárga virágú évelőket, például a kúpvirágokat és a hasonló fajokat. Virágzatait tartósságuk miatt nagyra értékelik, ezért az iringó a szárazkötészet és a díszes virágdekorációk kedvelt növénye lett.

Termesztés: Teljes napon, meleg, jól szellőző, de szélvédett termőhelyen fejlődik a legjobban. Szárazabb mikroklímában, kavicsos ágyások, támfalak és jó vízáteresztő lejtők mentén virágzik a legszebben. Könnyű vagy középkötött, kiváló vízelvezetésű talajt igényel, gyakran kavics- vagy homokbekeveréssel, a tartós téli pangó víz a gyökérnyak rothadásához vezet. Ajánlott pH-értéke semleges vagy enyhén lúgos, 6,8–8,0. Ültetés után az első szezonban egyenletes nedvességet kell biztosítani, később a növények szárazságtűrők, és öntözésre főleg hosszan tartó csapadékhiány idején van szükség. A trágyázás legyen mértékletes, tavasszal elegendő egy vékony komposztréteg, a túlzott nitrogén buja lombot és a szárak eldőlését okozza. Mulcsnak inkább ásványi anyag (kavics) való, szerves mulcsot ne tegyünk közvetlenül a gyökérnyakhoz. A virágszárak elvirágzás után eltávolíthatók, vagy télre meghagyhatók a kert szerkezete kedvéért, ilyenkor a metszést kora tavasszal végezzük. A virágzás általában júniustól augusztusig tart, egyes fajoknál szeptemberig; szárazkötészethez a virágzatok „betakarítása” júliusban–augusztusban, teljes elszíneződéskor történik. Az ültetés tavasszal (márciustól májusig) vagy kora ősszel (szeptembertől októberig) a legmegbízhatóbb, ügyelve arra, hogy a növény tél előtt begyökeresedjen. A kerti fajok fagytűrése nagyjából −25 és −34 °C között van, a fő kockázatot a téli nedvesség jelenti. Edényes termesztéshez mélyebb cserepet és nagyon jó vízáteresztő közeget válasszunk, télen kulcsfontosságú az öntözés visszafogása. Az ültetési távolság a növekedéstől függően általában 30–50 cm. A betegségek közül lisztharmat és levélfoltosság jelentkezhet, túlöntözéskor rothadás, a kártevők közül levéltetű a fiatal hajtásokon és csigák a frissen hajtó növényeken.

Szerző: Nikol Revízió: 10.6.2026