Leánykökörcsin 'Rubra' Pulsatilla vulgaris 'Rubra'

Termék részletes leírása

Leánykökörcsin 'Rubra' - a száraz, gyakran meszes gyepek, lejtők és sziklás sztyeppek európai évelője. A 'Rubra' piros virágú kerti szelekció, amelyet néha a faj színváltozataként is leírnak. A növény tartós gyökérnyakat és inkább karószerű gyökeret fejleszt, a finoman szeldelt, selymesen szőrös levelekből álló tőlevélrózsából egyenként nőnek ki a virágok. Áprilisban és májusban jelennek meg harang- vagy csésze alakú, bordótól rubinvörösig terjedő árnyalatú virágai sárga porzókkal. Elvirágzás után feltűnő, ezüstös csoportos aszmagtermések képződnek, amelyek általában májusban–júniusban érnek be, és meghosszabbítják a díszítő hatást. A kökörcsin méhlegelő, jól illik sziklakertbe, kavicságyásba, évelőágyások elejére és edénybe is. Varjúhájakkal, kakukkfüvekkel, levendulákkal, alacsony csenkeszekkel és tavaszi hagymás növényekkel társítható. A növény friss részei lenyelve irritálók, ezért gyermekek és háziállatok közelében óvatosság ajánlott. A nemzetség vadon élő állományai védettek, kertekbe csak szaporított növények kerülnek. Hűvös tavaszon a virágok akár 3–4 hétig is kitartanak, a levelek a virágzással egy időben bontakoznak ki, nyáron üdezöldek maradnak, ősszel visszahúzódnak.

Termesztés: Teljes napot igényel, a világos félárnyékot is elviseli, de legszebben meleg, gyorsan száradó mikroklímában virágzik, például sziklakertben, kavicságyásban vagy enyhe lejtőn. Inkább a téli nedvesség okoz gondot, mint a fagy. A talaj legyen nagyon jó vízáteresztő, vályogos homok vagy kavicsos, zúzalékkal vagy durva homokkal keverve és vízelvezetéssel, az ajánlott pH kb. 6,5–8,0, gyakran a meszes talaj is megfelel. Az öntözés legyen mérsékelt, két öntözés között a talajfelszín szikkadjon ki. Begyökeresedés után a növény általában jól bírja a szárazabb időszakokat, kötött talajon nő a gyökér- és gyökérnyakrothadás veszélye. A trágyázás tavaszi enyhe tápanyag-utánpótlásra korlátozódik, erre érett komposzt vagy alacsonyabb nitrogéntartalmú trágya alkalmas. Metszést rendszerint nem igényel, elvirágzás után csak a sérült leveleket távolítjuk el, a díszes, pelyhes termések általában májusban–júniusban érnek be. Ásványi talajtakarás ajánlott, a finom kavics visszaszorítja a gyomokat és szárazon tartja a gyökérnyakat. Ültetése tavasszal (március–május) vagy kora ősszel (szeptember–október) történik. Megeredés után a kökörcsint nem érdemes átültetni, karógyökere miatt rosszul tűri a tőosztást. Edényben mélyebb cserépben, nagyon jó vízáteresztő közegben és vízelvezető réteggel nevelhető, télen fontos a tartós esőtől való védelem. Hazai viszonyok között kb. −28 és −29 °C között fagytűrő. Betegségek közül sűrű állományban lisztharmat, túlöntözéskor rothadás léphet fel, a kártevők közül főként a csigák tavasszal. Az ajánlott ültetési távolság kb. 25–30 cm, felületi telepítéshez négyzetméterenként kb. 9–12 tő szükséges.

Szerző: Kristýna | Revízió: 06.02. 2026