Lecsüngő sás Carex pendula

Termék részletes leírása

Lecsüngő sás - a palkafélék családjába tartozó, nagy termetű, csomós évelő. Természetes elterjedési területe Nyugat- és Közép-Európától a Balkánon és Kis-Ázsián át Afganisztánig húzódik, helyenként Észak-Afrikában is előfordul. Magyarországon forrásos helyeken, patakok mentén, égerligetekben és nedves erdőkben él. Gyakran kötött, agyagos talajon nő, amely megtartja a vizet. A szakirodalomban a Carex maxima név botanikai szinonimaként szerepel. Egyetlen tőből erős, sima, háromélű szárak és hosszú levelek nőnek. A levelek színükön mélyzöldek, fonákukon gyakran hamvasak, 8–20 mm szélesek és 80 cm körüli hosszúságúak. Ívesen lehajlanak, és szélvédett helyen finoman susognak. Májusban és júniusban a szárak csúcsán 1–2 porzós füzérke fejlődik. Alattuk több termős, feltűnően lecsüngő füzérke ül, zöldesbarna vagy barna tónusokban. Beérés után a virágzatok nyáron is dekoratívak maradnak, a magokat pedig a madarak hasznosíthatják. A kertben azonban a növény magról is szaporodik. Ezért kisebb ültetésekben gyakran az elvirágzott szárak eltávolításával tartják kordában. A kompozícióban víz mellett erőteljes függőleges hangsúlyt ad. Természetközeli kertrészekbe is illik, és sötétzöld hátteret ad a páfrányoknak, a szibériai nősziromnak, a hunyoroknak, az árnyékliliomoknak és a kaukázusi nefelejcsnek.

Termesztés:  Humuszos, jó vízáteresztő, enyhén savanyú vagy semleges kémhatású talajt igényel. A talaj legyen állandóan enyhén nedves, de nem lehet túlnedvesedett. Félárnyékos vagy árnyékos termőhelyen fejlődik a legjobban, ahol megőrzi tömör növekedését és dekoratív lombját. A közvetlen napfény megperzselheti vagy kiszáríthatja a leveleket. A trágyázást tavasszal ajánlott elvégezni, díszévelőkhöz való kiegyensúlyozott műtrágya kis adagjával. Kiegészítésként komposzt is adható, amely segíti a növény életerejét és az állomány besűrűsödését. A metszést tavasszal végezzük, ekkor eltávolítjuk az öreg és sérült leveleket. Ez elősegíti a növény tiszta, tömör megjelenését. Az öntözés főként ültetés után és hosszabb szárazság idején elengedhetetlen. A kifejlett növények közepesen tűrik az átmeneti vízhiányt. Több növény ültetésekor körülbelül 30–40 cm-es tőtávolság ajánlott, hogy az állomány gyorsan záródjon, és megőrizze dekoratív megjelenését. Fagytűrő, téli védelmet nem igényel.

Szerző: Nikol | Revízió: 20.1. 2026