Libanoni cédrus Cedrus libani

Termék részletes leírása

Libanoni cédrus - Libanon, Törökország és Szíria hegyvidékeiről származik, ahol 1000–2000 m tengerszint feletti magasságban, köves, jó vízelvezetésű lejtőkön él. Természetes élőhelyén több száz évig is elél, és a Közel-Kelet jelképes fái közé tartozik. Fiatalon kúp alakú koronát nevel, idővel ágai széles, emeletes formába terülnek szét, vízszintes ágakkal és lapos lombozati „asztalokkal”. Közép-európai viszonyok között általában 20–30 m magasra és 10–15 m szélesre nő. Tűlevelei merevek, 2–3 cm hosszúak, kékeszöldek vagy szürkészöldek, a rövidhajtásokon csomókban fejlődnek, és 3–6 évig maradnak az ágakon. Tobozai felállók, hengeresek, 8–12 cm hosszúak, a második-harmadik évben érnek be, majd szétesnek. Különleges koronaszerkezetéért becsült faj, szoliterként parkokba, kastélykertekbe és nagy kiterjedésű magánkertekbe illik. Kisebb kertekben számolni kell későbbi méreteivel.

Termesztés: A Cedrus libani teljes napfényt és elegendő helyet igényel koronája és gyökérzete fejlődéséhez. A legmegfelelőbb a mélyebb, jó vízáteresztő, homokos vályog- vagy köves talaj, 6–7,5 pH-értékkel. A tartós pangóvíz és a nehéz agyagtalaj nem megfelelő számára. Ültetése tavasszal márciustól májusig vagy ősszel szeptembertől októberig végezhető. Fagytűrése megközelítőleg −25 °C, a fiatal fákat érdemes megvédeni az erős széltől és a téli napsütéstől, különösen az ültetést követő első években. Begyökeresedés után viszonylag jól tűri a szárazságot. Trágyázása mérsékelt, elegendő tavasszal tűlevelűeknek való trágyát kijuttatni. Metszése rendszerint nem szükséges, csak a sérült ágakat távolítjuk el. Ültetéskor legalább 8–10 m távolságot ajánlott hagyni az épületektől és más nagy fáktól. Kedvezőtlen termőhelyen levéltetvek, illetve gombás betegségek támadhatják meg.

Szerző: Lucie Š. | Revízió: 13. 02. 2026