Ligeti zsálya 'Viola Klose' Salvia nemorosa 'Viola Klose'

Termék részletes leírása

Ligeti zsálya 'Viola Klose' - hosszú életű sztyeppi évelő, amely Közép- és Délkelet-Európa, valamint Nyugat- és Közép-Ázsia melegebb vidékeiről származik, ahol napsütötte lejtőkön, száraz réteken és sztyeppék köves szegélyein nő. A 'Viola Klose' fajtát Németországban Heinz Klose faiskolás nemesítette, a szakirodalom 1975 óta említi. Szilárd, kompakt, többszárú tövet nevel, virágzáskor általában 40–50 cm magas és 35–45 cm széles. Levelei átellenesek, hosszúkás tojásdadok, ráncosak, sötétzöldek, szétdörzsölve erősen aromásak. Júniustól augusztusig felálló, sűrű füzérekben hozza mélylila vagy lilás-kék árnyalatú ajakos virágait. Az egyes virágok fokozatosan, alulról felfelé nyílnak, így a füzér sokáig megtartja színét, a csészék elvirágzás után is díszítenek. A növény méhcsalogató, és a lepkék is szívesen látogatják. Ágyásokban sötét hangsúlyként érvényesül az előtérben, sávos ültetésekben és vegyes évelőkompozíciókban, ahol természetesen kapcsolódik a levendulához, macskamentához, cickafarkokhoz, gólyaorrokhoz, kasvirágokhoz és díszfüvekhez. Rózsák mellett kiemeli a bokrok formáját, és tiszta függőleges elemmel egészíti ki a virágok színét. Virágzata nyári csokrokba is vágható, ahol a lila szín finomítja a díszfüvekkel és fehér virágú évelőkkel alkotott kompozíciókat.

Termesztés: Teljes napot és gyors vízelvezetésű talajt igényel, ideális a kavicsos vagy homokos, drénezett keverék. Nagyjából 6,5–8 pH-jú talajban és meleg, jól szellőző termőhelyen érzi jól magát, ahol a levelek eső után gyorsan felszáradnak. Öntözésre főként ültetés után van szükség, begyökeresedés után jól tűri a szárazságot. A tartós téli vizenyősség és a nehéz agyagtalaj viszont gyökérnyaki rothadáshoz és pusztuláshoz vezet. Hazai viszonyok között a magaságyásba vagy kavicsmulcsba ültetés vált be, edényes tartásnál fontos a téli védelem az eső, valamint az olvadás és fagy váltakozása ellen. A trágyázás legyen mértékletes, kis adag komposzt vagy alacsonyabb nitrogéntartalmú trágya ajánlott, hogy a levelek ne dőljenek szét és ne rothadjanak. A virágszárak elvirágzás után eltávolíthatók, illetve már megjelenésükkor is levághatók, ha a cél a levélrózsa hosszabb élettartama. Fagytűrése jó vízelvezetésű talajban nagyjából -20 °C, a fagynál érzékenyebb a téli nedvességre. Ültetése leggyakrabban márciustól októberig történik, legjobb tavasszal felmelegedett talajba vagy nyár végén, ősz elején. Ajánlott tőtávolsága 45–50 cm, ez körülbelül 4–5 db/m². A patás vad kevésbé kedveli, száraz ágyásokban rendszeres metszés nélkül is jól mutat.

Szerző: Nikol | Revízió: 5.2. 2026