Lilaakác 'Issai Perfect' Wisteria × formosa 'Issai Perfect'

Termék részletes leírása

Lilaakác 'Issai Perfect' - Az 'Issai Perfect' a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú kúszónövények közé tartozik. A kínai lilaakác (Wisteria sinensis) és a dúsfürtű lilaakác (Wisteria floribunda) hibridje, ezért a kereskedelemben Wisteria floribunda 'Issai Perfect' megjelöléssel is előfordulhat. Kiemelkedik azzal, hogy korábban fordul termőre, így az első fürtök gyakran már a fiatal, jól begyökeresedett növényeken megjelennek. Május végétől júniusig nagyjából 25–35 cm hosszú, csüngő fürtöket hoz. Ezeket világos orgonakék vagy kékeslila pillangós virágok alkotják, amelyek általában kellemes illatúak. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, középzöldek, ősszel sárgulnak, a növény lombhullató. Elvirágzás után magvas zöld hüvelyek fejlődhetnek. Ezek nem ehetők, és lenyelve ártalmasak lehetnek. Kifejlett korában általában mintegy 5–7 m magasra és 3–4 m szélesre nő. Éves növekedése a tápanyag-ellátástól és a metszéstől függően gyakran 0,5–1,5 m körül alakul. Hajtásai a támaszték köré csavarodnak, ezért erős, tartósan stabil szerkezetet igényelnek. A kertben pergolán, íven vagy szilárd falon futó takarónövényként érvényesül. Itt a szezon során összefüggő lombfalat képes kialakítani, és közben a beporzó rovarokat is vonzza.

Termesztés: A lilaakác növekedéséhez erős támasztékra van szükség, mivel néhány év alatt akár 5–7 m magasra is megnőhet. Meleg, napos helyre ültessük. Az első 2–3 évben a lilaakácot különös gondossággal ápoljuk, rendszeresen trágyázzuk és öntözzük. Nyár közepén fontos káliumtartalmú trágyával utántrágyázni, hogy a szövetek ősszel beérjenek. Télire az első években ajánlott a növényt fenyőgallyal takarni. Kemény teleken visszafagyhat, de általában újra kihajt. Ültetés előtt a cserepes növényt merítsük vízzel teli edénybe, amíg alaposan meg nem szívja magát. Ássunk 40×40×40 cm-es gödröt, az aljára tegyünk 10 cm vastag réteg jól érett istállótrágyát vagy komposztot, majd ültessük el a növényt. 1–2 cm-rel mélyebbre ültessük, mint ahogy korábban nőtt. A faltól vagy más növénytől legalább 30 cm távolságra ültessük. Metszés: A lilaakác rendszeres metszést igényel, enélkül akár csak 15 év után kezdene virágozni. Ültetéskor a fő hajtást 50–70 cm-re vágjuk vissza, az oldalhajtásokat 3 rügyre metsszük. A tenyészidőszakban, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, a 3–4. levél fölött visszacsípjük őket (a 15 cm-nél rövidebbeket nem kurtítjuk). A fő hajtást nem kurtítjuk. Amikor a visszakurtított egyéves oldalhajtásokból kinőtt vesszők elérik a 25 cm-es hosszúságot, az 5–6. levél fölött visszacsípjük őket, a rövidebbeket meghagyjuk. A nyári metszést még kétszer megismételjük, amikor a visszacsípett hajtások elérik a 15–20 cm-t. A fő hajtást hagyjuk nőni. A második évben kora tavasszal, amikor már nem fenyeget fagy, az előző évben nőtt hajtásokat az 5–6. rügy fölött visszavágjuk, a rövidebb ágacskákat nem metsszük. A vezérhajtást egyáltalán nem vágjuk vissza. A tenyészidőszakban, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, a 3–4. levél fölött visszacsípjük őket. Ezt megismételjük, valahányszor a vesszők elérik a 25 cm-t. A fő hajtást hagyjuk nőni. Az ültetést követő harmadik évben az oldalágakon, a tavalyi hajtások kétéves fáján már virágrügyeknek kell lenniük. Ha a hosszabbító hajtások hosszúak és erősek, kora tavasszal az 5–6. rügy fölött kurtítjuk őket. A fő hajtás alatti összes többi hajtást a 3–4. rügy fölött vágjuk vissza. A rövidebb és gyengébb, ferdén vagy vízszintesen növő hajtásokat meghagyjuk, mert ezeken az ágacskákon képződnek a virágrügyek. Nyáron ismét visszacsípjük a 25 cm-t meghaladó vesszőket. A következő években a lilaakác általában már nem igényel metszést, a virágzó ágacskák fokozott képződése mérsékli a növekedést. Amikor a vezérhajtás meghaladja a kívánt magasságot, kössük ki vízszintes helyzetbe. Idősebb növényeknél már csak fenntartó metszéssel akadályozzuk meg a nem kívánt növekedést.

Szerző: Nikol | Revízió: 13.2.2026