Lilaakác 'Macrobotrys' Lilaakác 'Macrobotrys'

Termék részletes leírása

Vistárie 'Macrobotrys' - gyakran Wisteria floribunda 'Macrobotrys' néven vagy újabban 'Multijuga' szinonimával is említik, egy japán lilaakác, amelyet rendkívül hosszú virágzatáért értékelnek. Ez egy erősen növekvő, fás, kúszó lianá, a pillangósvirágúak családjába tartozik, amely az óramutató járásával megegyező irányban csavarodik, és kifejlett korában általában 7-10 méter hosszú és 3-5 méter széles, a támasztól és az metszéstől függően. A levelek páratlanul szárnyaltak, friss vagy közepes zöldek, ősszel sárgára színeződnek. A legnagyobb díszt a lecsüngő, pillangós virágfürtök jelentik, amelyek május közepétől júniusig jelennek meg a részben vagy teljesen lombos növényen. A virágok világos lila vagy lila színűek, finoman sárgás szemekkel és könnyű, édes illattal rendelkeznek. A fürtök általában 80-130 cm hosszúak, kivételes körülmények között még hosszabbak is lehetnek, így a fajta különösen hatásosnak tűnik magas pergolákon, átjárók felett vagy fal mentén vezetve. Virágzás után bársonyos hüvelyek képződnek, amelyek dekoratívak, de a magok és a hüvelyek is mérgezőek lenyelés esetén. A fajta méhbarát, és virágzás idején vonzza a beporzó rovarokat. Kompozícióban domináns lianaként érvényesül pergolák, masszív rácsok, bejárati ívek és meleg homlokzatok mellett.

Termesztés: Az 10 méter magasságot elérő, erős támasztékot igénylő lilaakác számára. Meleg, napos helyre ültetjük. Az első 2-3 évben különös gondot fordítunk a lilaakácra, rendszeresen trágyázzuk és öntözzük, nyár közepén fontos káliumtartalmú műtrágyával trágyázni, hogy a szövetek ősszel megérjenek. Télen az első években ajánlott a növényt fenyőgallyakkal takarni. A kemény teleken megfagyhat, de általában újra kihajt. Ültetés előtt a növényt tartalmazó cserepet egy vízzel teli edénybe merítjük, amíg alaposan át nem itatódik. Kaparunk egy 40x40x40 cm méretű gödröt, az aljára 10 cm jól komposztált trágyát vagy komposztot teszünk, és elültetjük. 1-2 cm-rel mélyebbre ültetjük, mint eredetileg nőtt. Ültesse el legalább 30 cm-re a faltól vagy más növénytől. Metélszabályozás: A lilaakác rendszeres metélést igényel, nélküle akár 15 év múlva is elkezdene virágozni. Az ültetéskor az főhajtást 50-70 cm-re vágjuk vissza, az oldalhajtásokat 3 rügyre metsszük. A tenyészidőszak alatt, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, 3-4 levél után visszacsípjük őket (a 15 cm-nél rövidebbeket nem metsszük). A fő hajtást nem rövidítjük meg. Amikor a vágott egyéves oldalhajtásokból növő hajtások elérik a 25 cm-t, 5-6 levél után visszacsípjük őket, a rövidebbeket meghagyjuk. A nyári metszést még kétszer megismételjük, amikor a visszacsípett hajtások elérik a 15-20 cm-t. A fő hajtást hagyjuk növekedni! Második évben kora tavasszal, amikor nem fenyegetnek a fagyok, az előző évben növekedett hajtásokat 5-6 rügy után metsszük vissza, a rövidebb ágakat nem metsszük. A terminális hajtást egyáltalán nem metsszük. A tenyészidőszak alatt, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, 3-4 levél után visszacsípjük őket. Ezt megismételjük, ha a hajtások elérik a 25 cm-t. A fő hajtást hagyjuk növekedni. A harmadik évben az ültetés után az oldalágakon virágrügyeknek kell lenniük az előző évi hajtások kétnyári fáján. Amikor a meghosszabbodó hajtások hosszúak és erősek, kora tavasszal 5-6 rügy után visszavágjuk őket, az összes többit a fő hajtás alatt 3-4 rügy után vágjuk vissza, a rövidebb és gyengébb, ferdén és vízszintesen növő hajtásokat meghagyjuk, ezeken az ágacskákon képződnek a virágrügyek. Nyáron ismét visszacsípjük a 25 cm-t meghaladó hajtásokat. A további években általában a wisteria már nem igényel metszést, a virágzó ágacskák megnövekedett képződése gyengíti a növekedést. Amikor a terminális hajtás eléri a kívánt magasságot, kösse vízszintes helyzetbe. Idősebb növényeknél már csak fenntartó metszéssel akadályozzuk meg a nem kívánt növekedést.

Szerző: Kristýna | Felülvizsgálat: 16.03.2026