Lobélia 'Fan Scarlet' Lobelia 'Fan Scarlet'

Termék részletes leírása

Lobélia 'Fan Scarlet' - a Lobelia 'Fan Scarlet' az észak-amerikai fajok, főként a Lobelia cardinalis és a Lobelia fulgens keresztezéséből létrejött hibrid kultivárok csoportjába tartozik. Ezek a fajok természetes körülmények között nedves réteken, patakok mentén és mocsaras területeken nőnek. A 'Fan' sorozatot a kompakt növekedés, az időjárási szélsőségekkel szembeni nagyobb ellenálló képesség és a kevésbé ideális körülmények közötti megbízható virágzás szem előtt tartásával nemesítették. A 'Fan Scarlet' kultivár sűrű, szilárd szerkezetű tövet nevel, amely körülbelül 50–60 cm magasra és mintegy 40 cm szélesre nő. Levelei keskenyek, lándzsásak, középzöldek, kihajtáskor finom bronzos árnyalattal. Júliustól szeptemberig felálló füzéreket hoz, amelyek számos apró, mélyvörös virágból állnak, ezek a virágzat aljától felfelé haladva fokozatosan nyílnak. A virágok feltűnőek és egyúttal elegánsak, vonzzák a méheket és a lepkéket, az ágyásban hangsúlyos függőleges elemet alkotnak. Jól társítható díszfüvekkel, kasvirágokkal, díszgyertyákkal vagy macskamentákkal, amelyekkel színben és szerkezetben is kontrasztot alkot.

Termesztés: Teljes napot vagy félárnyékot és biztos nedvességellátást igényel, ideális számára a kerti tó partja, az enyhén vizenyős ágyás vagy a mélyebb, tápanyagban gazdag, magasabb humusztartalmú talaj. Az enyhén savanyútól a semlegesig terjedő talajt tűri, a gyakorlatban kb. 5,5–7,0 pH-t, fontosabb azonban, hogy a közeg nyáron ne száradjon ki. A gyorsan kiszáradó talajokban bevált a komposzt bekeverése és a rendszeres mulcsozás, amely mérsékli a gyökerek túlmelegedését. Száraz időszakban rendszeres öntözés szükséges, edényben gyakrabban, a nagyobb cserép pedig növeli a stabilitást. A tavaszi komposztos tápanyag-utánpótlás erős szárak képződését segíti, nyáron magasabb káliumtartalmú trágyával érdemes enyhén utántrágyázni. Az elvirágzott virágzatokat eltávolítjuk, ha a virágzást meg akarjuk hosszabbítani, a szárak egy részének meghagyása viszont enyhébb fekvésekben elősegítheti az önvetést. Ültetése általában márciustól októberig történik, a 35–45 cm-es tőtávolság mintegy 6–8 növénynek felel meg m²-enként. Fagytűrését a gyakorlatban kb. -10 és -12 °C között adják meg, ezért hidegebb és szeles területeken ajánlott a téli takarás száraz lombbal és fenyőgallyal, illetve az anyanövények átteleltetése fagymentes, világos helyen, mérsékelt öntözés mellett. Gyakori kártevők tavasszal a csigák, a fiatal hajtásokon a levéltetvek, túlnedvesedett talajban pedig gyökérnyakrothadás léphet fel.

Szerző: Jana | Revízió: 22.04. 2026