Magellán-fukszia 'Whitenight's Pearl' Fuchsia magellanica 'Whiteknights Pearl'

Termék részletes leírása

Magellán-fukszia 'Whitenight's Pearl' - a 'Whiteknights Pearl' fajtát Nagy-Britanniában nemesítették (John O. Wright, 1980 körül), a kereskedelemben néha 'Whitenight's Pearl' néven is szerepel. Felálló, dúsan elágazó cserjét nevel erősebb, zöld vagy vöröses hajtásokkal, amelyek a szezon során a virágok súlya alatt enyhén ívesen meghajlanak. Hazai viszonyok között általában 0,9–1,2 m magasra és ugyanilyen szélesre nő, melegebb fekvésben és nedvesebb talajban idővel 1,3–1,5 m-t is elérhet. Levelei aprók, lándzsásak és sötétzöldek, fonákjuk világosabb, napon finom fényük jobban érvényesül. Júniustól az első fagyokig az idei hajtásokon rengeteg egyenként álló, csüngő virágot hoz hosszú, karcsú csővel. A cső fehér vagy fehéres, a csészelevelek halvány rózsaszínek, zöld csúccsal, a párta rózsaszín, így a virágok messziről szinte gyöngyházfényűnek hatnak. A virágok gazdag nektárforrást kínálnak a beporzóknak, a cserje pedig hosszan virágzó szoliterként, vegyes cserjecsoportok előterében és nagyobb edényekben is megállja a helyét, ahol könnyed, romantikus hangsúlyt ad.

Termesztés: Napos vagy enyhén félárnyékos, meleg, szélvédett termőhelyen fejlődik a legjobban, ahol kevésbé károsítja a szél és a téli kiszáradás. A humuszos, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű, folyamatosan enyhén nedves talaj válik be, kb. 5,5–7,0 pH-val. Márciustól októberig, fagymentes időben történő ültetés után fontos a rendszeres öntözés, mert a gyökérlabda tartósan nem száradhat ki, a túlöntözés viszont növeli a rothadás kockázatát. A lombkomposzt- vagy kéregmulcs stabilizálja a nedvességet, télen pedig védi a gyökérnyakat. Tavasszal jót tesz a komposzt vagy egy lassan oldódó trágya, nyáron a magasabb káliumtartalmú tápanyag-utánpótlás segíti a hajtások beérését. A metszést csak tavasszal végezzük, ekkor eltávolítjuk az elfagyott részeket és visszavágjuk a túlnőtt hajtásokat, hogy a cserje gyorsan besűrűsödjön és több virágot hozzon. Hidegebb teleken a föld feletti részek tőig visszafagyhatnak, a növény azonban általában újrahajt a tőből. A beérett növények fagytűrése kb. -23 °C, a fiatal növényeknek vastag mulcs és a hideg, szárító szél elleni védelem tesz jót. Edényben ajánlott a gyökérlabdát fagymentes helyen teleltetni vagy az edényt szigetelni, mert gyorsabban átfagy, mint a talajban. Ültetéskor kb. 0,9–1,2 m tőtávolság ajánlott, alacsony virágzó sövényhez kb. 0,6–0,8 m. A betegségek közül lisztharmat és levélfoltosság, a kártevők közül levéltetű, liszteske és takácsatka jelenhet meg, főként szárazság és túl sűrű állomány esetén.

Szerző: Nikol | Revízió: 25.2. 2026