Mandula 'Avijor' - konténeres Prunus amygdalus 'Avijor'

Termék részletes leírása

Mandula 'Avijor' - Lauranne® kereskedelmi néven is ismert francia fajta, amelyet az avignoni INRA-ban nemesítettek. A 'Ferragnès' × 'Tuono' keresztezésből született, 1978-ban állították elő, és a 90-es évek elején vezették be a francia fajtakínálatba. A jelentős öntermékenyülő mandulák közé tartozik, így termésképzéséhez nincs szüksége porzófajtára. Fiatalon erősebb, később közepes növekedésű, koronája nyitott vagy enyhén csüngő. Későn virágzik, vidéktől függően általában márciusban vagy április elején, ami a hazai viszonyok között értékes tulajdonság, mert csökkenti a virágok késői fagykárának kockázatát. Korán fordul termőre, termése bőséges és rendszeres. A termés zöld terméshéja érés után felnyílik, és feltárul a félkemény vagy keményebb csonthéj. A magbél közepes méretű, keskeny és megnyúlt, világosbarna maghéjú, íze kellemesen édes, finom. Az ikermagvak aránya nagyon alacsony. A száraz magbél friss fogyasztásra, pékárukba, desszertekbe, marcipánhoz, bonbonokhoz és mandulaitalok készítéséhez is alkalmas. A mandula természetes módon növényi fehérjét, rostot, E-vitamint, magnéziumot és telítetlen zsírsavakat tartalmaz, ezért a változatos étrend értékes része.

Termesztés: Magyarországon a meleg, napos és szélvédett fekvés ajánlott, ideális esetben déli lejtőn vagy felmelegedő fal mellett. A könnyebb vagy közepesen kötött, jó vízáteresztő, inkább száraz talajt kedveli, tartós pangó víz nélkül. A megfelelő pH kb. 6,8–7,8, savanyú talajon mészkő hozzáadása és a vízelvezetés javítása után fejlődik jól. A fákat tavasszal vagy ősszel ültetjük, a konténeres facsemetéket általában márciustól novemberig, fagyos időszakon kívül. Ültetés után a mulcsozás és az első 2 szezonban a rendszeres öntözés segíti a megerősödést, később a fajta többnyire szárazságtűrő. A metszést az őszibarackhoz hasonlóan végezzük, a korona ritkításával és a termőrészek megújításával. Hűvösebb vidékeken a mérsékeltebb téli metszés és a szükség szerinti nyári alakítás válik be. Egyes források szerint a beérett vesszők fagytűrése kb. -23 °C, a virágokat azonban a virágzás alatti fagy károsíthatja, ezért előnyös a késői virágzás. Ültvényben ajánlott tőtávolság mintegy 4–5 m. A fajtát a levélfodrosodással szemben ellenállónak tartják, kedvezőtlen években mégis jelentkezhet virág- és hajtásmonília, baktériumos betegség és levéltetű. Megelőzésként a szellős korona, a nem vizenyős talaj és a védett mikroklíma választása segít. Edényes termesztés gyengébb növekedésű alanyokon lehetséges, vízelvezető réteggel ellátott edényben, a gyökérlabda téli védelmével.

Szerző: Jana | Revízió: 27.08. 2026