Mandzsúriai iszalag Clematis mandschurica

Termék részletes leírása

Mandzsúriai iszalag - kisebb termetű iszalag csillag alakú virágokkal. Botanikai, lágy szárú iszalag, amely Mandzsúria és Északkelet-Kína területéről származik, ahol sztyeppei lejtőkön és ritkás bozótosokban él. A klasszikus kúszó iszalagokkal ellentétben nem fásodó indákat, hanem felálló, csak mérsékelten elágazó, lágy szárú hajtásokat fejleszt. Ezek a szezon során nagyjából 0,8–1,2 m-re, kedvező körülmények között akár 1,5 m-re nőnek, és laza, bokros habitust alkotnak. Levelei páratlanul szárnyasak, középzöldek és finoman szeldeltek, ami a könnyedség benyomását erősíti. Júliustól szeptemberig apró, négytagú, fehér virágok sokasága borítja, amelyek laza bugákban állnak. A virágok csillagokra emlékeztetnek, és finom, édes illatukkal a méheket és más rovarokat is vonzzák. Elvirágzás után a jellegzetes, szőrös bóbitás aszmagtermések fejlődnek, amelyek a későbbi időszakban is díszítő hatásúak. Természetközeli ültetésekben és préri jellegű ágyásokban jól társítható a szárazságkedvelőbb díszfüvekkel, például csenkeszekkel vagy sédbúzákkal, valamint virágos évelőkkel, például kasvirágokkal vagy napfényvirágokkal. A metszés szempontjából az iszalagok 3. csoportjába tartozik.

Termesztés: Az iszalagok napos vagy félárnyékos termőhelyet igényelnek hűvösebb, árnyékolt gyökérzónával. A hajtáscsúcsok a fényen fejlődnek jól, a gyökerek viszont félárnyékban érzik jobban magukat, ezért a növények tövénél gyakran alacsonyabb évelőket ültetnek, vagy talajtakarást alkalmaznak. A talaj legyen mélyebb rétegű, humuszos, jó vízáteresztő, kellő tápanyagtartalmú és egyenletesen, mérsékelten nedves. A megfelelő pH 6–7 körül van. Nehezebb, agyagos talajba ajánlott homokot és komposztot keverni, könnyű homoktalajon a kéregmulcs segít. A növényeket a támasztól körülbelül 30–40 cm-re ültetik. A gyökérnyak általában kissé a környező talajszint alá kerül, ami növeli az ellenálló képességet és elősegíti az új hajtások képződését. A támasz egy folyóméterére a kívánt sűrűségtől függően 1–2 növény kerül. Az első évben a talajt egyenletesen nedvesen kell tartani, később az iszalag a rövid ideig tartó szárazságot elviseli, a hosszabb vízhiány azonban csökkenti a virágzást. Tavasszal komposztot vagy virágzó évelőknek való trágyát adunk. Az idősebb és részben az új hajtásokon is virágzik. A beérett növények fagytűrése körülbelül −25 °C-ig terjed, tél előtt a fiatal csemetéket lenyírt fű vagy fenyőgally felhordásával védjük, hogy a növény ki ne fagyjon. Tartósan nedves időben a növényt megtámadhatja az iszalaghervadás, ezért jól szellőző termőhely, nem túl nedves talaj és mértékletes nitrogéntrágyázás ajánlott.

Szerző: Kristýna | Revízió: 05.12.2025

Az iszalagok metszése:

1. csoport - azok az iszalagok tartoznak ide, amelyek nagyjából májustól virágoznak az idős fásszárból kinövő rövid hajtásokon. Ennél a csoportnál a metszés nem szükséges (legfeljebb röviddel elvirágzás után).

2. csoport - a nyár elején virágzó iszalagok tartoznak ide. A virágok május és június folyamán az előző évi hajtásokon fejlődnek, majd kisebb mértékben augusztusban és szeptemberben is megjelennek. A metszés legyen enyhe, kb. 1,5 m-rel a talaj felett, kedvező időben, novembertől márciusig végezve. Fakadás előtt csak a gyenge és elhalt hajtásokat távolítják el.

3. csoport - a nyáron virágzó, nagy virágú iszalagok tartoznak ide. Ezeknél évente erős metszés szükséges. A fiatal csemetéknél a hajtásokat kb. 0,2–0,4 m-re kurtítjuk a talaj felett, az idősebbeket magasabbra hagyjuk, kb. 0,3–0,5 m-re a talaj felett. A metszést kedvező időben, novembertől március elejéig végezzük – a legalkalmasabb időszak az, amikor a rügyek már kezdenek kihajtani.