Maximowicz-juhar Acer maximowiczianum

Termék részletes leírása

Maximowicz-juhar - nikkói juhar néven is ismert. Ritkábban termesztett lombhullató juharfaj nyugodt habitussal, hármasan összetett levelekkel és feltűnő őszi lombszínnel. Kelet-Ázsiából, főként Kínából és Japánból származik, ahol világos hegyi erdőkben, állományszegélyeken, valamint hűvösebb, nedvesebb fekvésekben nő. Európai termesztésbe a 19. század végén került, amikor a Veitch faiskola Charles Maries gyűjtéséből Angliába hozta. Lassan vagy közepesen gyorsan növekszik, kertekben általában kisebb vagy közepes méretű fává fejlődik, lekerekített, később szélesen tojásdad koronával. Kifejlett korában kb. 8–12 m magas és 5–8 m széles. Kérge szürke vagy sötét szürkésbarna, idős korban finoman repedezett. Levelei átellenesek, három elliptikus vagy tojásdad levélkéből állnak, a középső levélke a legnagyobb, kb. 8–12 cm hosszú. Felszínük matt zöld, fonákuk szürkészöld és finoman molyhos. Májusban kisebb csomókban apró sárga virágok jelennek meg, amelyek értékesek a beporzó rovarok számára. Termése barnuló, szárnyas ikerlependék. A legnagyobb szezonális hatást ősszel nyújtja, amikor lombja a világossárgától a narancson és rózsaszínen át a vörösig színeződik. Kertkompozícióban szoliterként gyepben, fás csoportok szélén, kerti tavak mellett és sötét tűlevelűek előtt érvényesül.

Termesztés: Napos vagy félárnyékos termőhelyet kedvel, Magyarország melegebb részein az enyhe félárnyék és a védett, egyenletesebb nedvességű termőhely tesz jót neki. A faj elviseli a hűvösebb fekvést, de a fiatal növények hálásak a szélvédett helyért, a vastagabb mulcsért és a télen nem vizenyős talajért. Humuszos, tápanyagban gazdag, vályogos vagy agyagos vályogtalajban fejlődik a legjobban, amely jó vízáteresztő, de mélyebb rétegeiben nem szárad ki. Az ajánlott pH kb. 5,5–7,5. A konténeres növények márciustól októberig, a földlabdás fák legjobban novembertől áprilisig ültethetők, ha a talaj nincs fagyott állapotban. Szoliter ültetésnél legalább 5–8 m távolságot kell hagyni az épületektől és más fás szárú növényektől. Sövénynek ezt a fajt nem használják. Ültetés után ajánlott a törzs kikötése, öntözőtányér kialakítása és 5–7 cm vastag mulcsréteg, amely nem érintkezik a kéreggel. Az első 2–3 évben száraz hetekben fontos a mélyebb öntözés, később a fa jobban viseli a rövid szárazságot, a tartós aszály azonban mérsékli az őszi lombszínt. Trágyázásra elegendő tavasszal komposzt vagy lassú hatású trágya. A metszés a száraz, sérült és keresztező ágak eltávolítására korlátozódik. Edényes termesztése csak fiatal növényeknél, rövid ideig lehetséges. A beérett növények hazai viszonyok között kb. -26 °C és -29 °C között fagytűrők. A faj viszonylag ellenálló, előfordulhat rajta levéltetű, takácsatka, levélfoltosság vagy lisztharmat.

Szerző: Nikol | Revízió: 25.6. 2026