Mexikói bugatölcsér 'Polaris Red' - Penstemon hartwegil 'Polaris Red' Penstemon hartwegil 'Polaris Red'

Termék részletes leírása

Hartweg-pohározó 'Polaris Red' – kedvelt évelő, amely kiváló elágazódással tűnik ki, így kompakt növekedést hoz létre. A Polaris sorozat 'Polaris Red' kultivárja a Florensis cég nemesítéséből származik, és a kertészeti gyakorlatban 'Florpenred' (PBR) kereskedelmi megjelölés alatt is ismert. Kompakt, sűrűn elágazó csomót képez karcsú, középzöld levelekkel és sötétlila szárral. Júniustól augusztusig a hajtások felső részén nagyszámú, mélyvörös, fehér torokkal rendelkező virágot hoz, az egyes virágok távolról is feltűnőek, és nektárt biztosítanak a poszméheknek, méheknek és pillangóknak. Felnőttkorban általában 50–60 cm magasra és 35–45 cm szélesre nő, ezért alkalmas a virágágyások elejébe vagy középső részébe, az út melletti ültetvényekbe, valamint nagyobb teraszokon lévő edényekbe. A virágok színe jól párosítható levendulával, macskamentával, echinaceával vagy finom díszfüvekkel, ahol a piros és zöld tiszta kontrasztja érvényesül. A levelek félörökzöldek, és enyhe tél esetén részben megmaradhatnak a növényen. A virágzatok vázában is jól mutatnak, ahol a fehér torok és a korona mélyvörös széle közötti kontraszt érvényesül.

Termesztés: Teljes napot és meleg, védett helyet igényel, ahol télen a talaj nem marad tartósan nedves. A legmegfelelőbb a jó vízelvezetésű, homokos-vályog vagy kavicsos, pH-értékben kb. 6,5–7,8 közötti szubsztrátum, gyakran enyhén meszes talajon is jól fejlődik. Az öntözés leginkább ültetés után fontos, gyökeresedés után a növény elviseli a szárazabb időszakokat, és a túlöntözés kockázatosabb, mint a rövid szárazság. A trágyázást mérsékelten tartjuk, alkalmas a tavaszi komposzt vagy lassan oldódó, alacsonyabb nitrogéntartalmú műtrágya, hogy a hajtások erősek maradjanak és ne nyúljanak. Virágzás után a növényzetet gyakran sűrítik a hajtások enyhe rövidítésével, mély vágást a régi fába kerülni kell, téli végén eltávolítják a sérült részeket, és a zöld hajtások egy részét meghagyják a gyorsabb növekedés érdekében. A növényeket leggyakrabban márciustól májusig vagy szeptembertől októberig ültetik, 35–40 cm-es távolságra, azaz körülbelül 6–9 növényt négyzetméterenként. Az érett növények száraz, jól vízelvezető talajban általában -20 °C-ig bírják, hidegebb helyeken és friss telepítésnél ajánlott egy könnyű fenyőgally takarás vagy száraz ásványi mulcs, amely télen szellősen tartja a tövet. A konténerekben a gyökérlabda téli védelme és mindenekelőtt a felesleges víz elvezetése szükséges, mert az átázott talaj növeli a fagyás kockázatát. Betegségek közül nedvesség esetén gyökérrothadás vagy lisztharmat léphet fel, néha fiatal hajtásokon levéltetvek, meleg nyarakon pedig takácsatkák jelennek meg.

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 2026.02.04.