Mexikói narancsvirág SUNDANCE 'Lich' Choisya SUNDANCE 'Lich'

Termék részletes leírása

Mexikói narancsvirág SUNDANCE 'Lich' - angol nevén Mexican Orange Blossom. A rutafélék családjába tartozó örökzöld cserje, a citrusfélék rokona, eredeti élőhelye Mexikó hegyi erdői. A kultivárt elsősorban lombszíne miatt becsülik: a hármasan összetett, fényes levelek citromsárgán vagy aranysárgán hajtanak, szétdörzsölve citrusos illóolaj illatát árasztják, nyáron színük sárgászöldre szelídülhet. Növekedési formája természetesen gömbölyded, sűrű, növekedése lassú vagy közepes, kifejlett korában általában 1,5–2,5 m magas és széles. Áprilisban és májusban 2,5–3 cm körüli, fehér, csillag alakú virágokból álló bogernyők nyílnak, illatuk a narancsvirágéra emlékeztet. Meleg nyár után szeptemberben gyakran gyengébb második virágzási hullám is jelentkezik. A virágokat a méhek és más beporzók is szívesen látogatják, örökzöld lombja révén a cserje télen is díszít. A növény a rutafélékre jellemző aromás anyagokat tartalmaz, lenyelve enyhén mérgező lehet, a kertekben mégis gyakran ültetik díszkultivárként ágyásokba, előkertekbe és edényekbe. A fiatal hajtások finoman vöröses árnyalatúak lehetnek, érintésre citrusos illatot bocsátanak ki. A növény nemcsak esztétikailag vonzó, kellemes, üdítő illata a kert egzotikus hangulatát is erősíti. 

Termesztés: Hazai viszonyok között a mexikói narancsvirág (Choisya) teljes napon vagy enyhe félárnyékban termeszthető a legbiztosabban, mindig meleg, szélvédett helyen, fal mellett vagy cserjék között kialakuló mikroklímában, mert a téli szél és a téli napsütés fokozza a levelek kiszáradását. Humuszos, tápanyagban gazdag és mindenekelőtt jó vízáteresztő talajt igényel, nehéz agyagtalajban kavicsos drénréteg és homok bekeverése ajánlott, hogy a gyökerek télen ne álljanak vízben. Az optimális kémhatás enyhén savanyú vagy semleges, nagyjából pH 6,0–7,5, jó vízelvezetés mellett a gyengén meszes altalajt is elviseli. Ültetése leginkább tavasszal (március–május) vagy kora ősszel (szeptember) ajánlott, hogy a cserje a télig begyökeresedjen. Az öntözés az első 1–2 évben és hosszan tartó nyári szárazságban fontos, az idősebb cserjék a rövid aszályt elviselik, teljes kiszáradáskor azonban leveleik egy részét lehullatják. Tavasszal komposzttal vagy lassan oldódó trágyával érdemes tápanyagot pótolni, edényben kisebb adagokban. A metszést a tavaszi virágzás után végezzük az elvirágzott hajtások enyhe visszavágásával, az idős fába történő erős ifjító metszés általában nem válik be. A lombkomposztból vagy kéregből készült mulcs kiegyenlíti a talaj nedvességét és hőmérsékletét, és védi a gyökérnyakat. A beérett növények fagytűrése nagyjából -15 és -18 °C között van, a fiatal és az edényes példányok érzékenyebbek. Edényes neveléskor legalább 30–40 literes edény, drénréteg és a gyökerek téli védelme szükséges, a teleltetés védett helyen, mérsékelt öntözéssel ajánlott. Sorültetésnél nagyjából 0,8–1,2 m, szoliterként és csoportosan 1,2–1,8 m tőtávolság ajánlott. A kártevők közül levéltetvek és pajzstetvek jelenhetnek meg, túlöntözéskor gyökérrothadás és levélfoltosság léphet fel, megelőzésként jól szellőző termőhely, jó vízelvezetés és a túlzott nitrogéntrágyázás kerülése javasolt.

 Szerző: Kristýna | Revízió: 25.02. 2026