Meyer-orgona LILLIFEE 'Kojubella' Syringa meyeri LILLIFEE 'Kojubella'

Termék részletes leírása

Meyer-orgona LILLIFEE 'Kojubella' - a Meyer-orgona szép fajtája, LILLIFEE védett kereskedelmi névvel. Az osztrák botanikus, Dr. Helmut Pirc nemesítette, európai fajtaoltalmat 2020-ban kapott EU 55527 számon. A Syringa meyeri faj Kelet-Ázsiából származik, a kertekben törpe növekedése, finomabb levéltextúrája és a közönséges orgonáénál kisebb virágzata miatt értékelik. A fajta sűrűn elágazó, szélesen gömbös, lombhullató cserjét nevel, amely körülbelül 1–1,3 m magas és legfeljebb 1,5 m széles. Levelei aprók, elliptikusak vagy tojásdadok, 2–4 cm hosszúak, üdezöldek, ősszel lehullanak. Sötétbíbor bimbói májusban halványlila-rózsaszín, keskeny csöves virágokká nyílnak. A bugák 5–10 cm hosszúak, teljes virágzáskor a cserje felületének nagy részét beborítják. Illata finom, édes, kellemes terasz, ösvény vagy pihenőhely közelében. Forró nyár után a fajta újra virágozhat, különösen napos helyen és jó kondícióban. Kis kertekbe, előkertekbe, alacsony csoportokba, nagyobb edényekbe, visszafogott szegélyekbe, valamint levendulával, gólyaorrokkal, zsályákkal, tűzesőkkel, macskamentával és alacsony díszfüvekkel társítva is kiváló.

Termesztés: Teljes napon fejlődik a legjobban, ott virágzik a legdúsabban és ott marad a legtömöttebb. A világos félárnyékot is elviseli, fényhiány esetén azonban kevesebb virágot hoz. Jó vízáteresztő, közepesen kötött, humuszos talajt kedvel, ideálisan semlegeset vagy enyhén lúgosat (pH 6,5–7,5). A savanyú és tartósan pangóvizes talajt nem tűri. A komposztos vagy kéregmulcsos takarás segít megőrizni a nedvességet és javítja a talajszerkezetet. Az öntözés főként az ültetést követő első években és aszályos időszakban fontos. Begyökeresedés után a Meyer-orgona viszonylag jól tűri a szárazságot. A trágyázás mértékletes legyen, tavasszal elegendő komposzt vagy enyhe, virágos cserjéknek való trágya. A túlzott nitrogénadagolás a levélnövekedést serkenti a virágzás rovására. Jól fagytűrő, általában –25 °C-ig, és gond nélkül átvészeli a közép-európai teleket. A betegségekkel szemben is ellenálló, a lisztharmat jóval kevésbé támadja, mint a közönséges orgonákat. Kártevők csak kivételesen jelennek meg. A metszés egyszerű, elvirágzás után végezzük, ilyenkor eltávolítjuk az elnyílt virágzatokat, és szükség esetén enyhén formázzuk a cserjét. Erős metszésre általában nincs szükség, mert a cserje természetes módon megtartja szép, tömött alakját. Az elnyílt bugák rendszeres eltávolítása elősegíti az ismételt virágzást.

Szerző: Kristýna | Revízió: 25.06. 2026