Mezei katáng Cichorium intybus

Termék részletes leírása

Mezei katáng - az őszirózsafélék családjába tartozó évelő lágy szárú növény, Európából és Nyugat-Ázsiából származik, Magyarországon gyakori száraz mezsgyéken, szántók szélén és utak mentén. Tőlevélrózsát és mély karógyökeret fejleszt, amelynek köszönhetően jól gazdálkodik a nedvességgel. Az idény során erős, elágazó szárakat hoz, és általában 70–120 cm magasra és 30–50 cm szélesre nő. Júliustól októberig feltűnő, 2–4 cm széles, kék, olykor fehéres fészekvirágzatokat hoz, amelyek napos időben a délutáni órákban gyakran bezárulnak. Virágai virágport és nektárt kínálnak, a beporzók kedvelik őket. Fiatal leveleit tavasszal salátának használják, a katángféle zöldségekhez hasonlóan kifejezett keserűanyag-tartalmúak. Gyökerét hagyományosan szárítják és pörkölik kávépótlóként, főként inulint és más tartaléktápanyagokat tartalmaz, amelyeket az élelmiszeriparban is hasznosítanak. Természetközeli ágyásokban légiesen hat a díszfüvek és a szárazságtűrő évelők között, a kert fűszernövényes részébe is alkalmas, ahol nyár végi és őszi színt visz. Sérüléskor tejnedvet ereszt, amely az érzékeny bőrt irritálhatja.

Termesztés: Teljes napon, jó vízáteresztő, inkább sovány vagy közepesen tápdús, jó vízelvezetésű talajban fejlődik a legjobban, túlöntözéskor a gyökérnyak károsodik. Az ajánlott pH kb. 6,5–8,0, a enyhén meszes talajt is tűri. A növényeket márciustól októberig ültetjük, a vetést tavasszal, esetleg ősszel hideg melegágyba végezzük. Öntözésre főként ültetés után van szükség, később elég a hosszabb aszályos időszakokban, szárazságtűrése közepes. Trágyázása mérsékelt, termékeny talajban inkább a buja lombot segíti a virágzás rovására, tavasszal vékony réteg komposzt adása ajánlott. Az ásványi zúzalékból vagy kavicsból készült talajtakaró visszaszorítja a gyomokat és javítja a vízelvezetést. A metszés az elvirágzott szárak eltávolítását jelenti, ha az önvetést szeretnénk korlátozni, a száraz szárak a téli látvány kedvéért télig meghagyhatók. A levelek betakarítása leggyakrabban április–májusban történik, a gyökeret szeptember–októberben vagy kora tavasszal, kihajtás előtt szedjük. A beérett növények fagytűrése hazai viszonyok között általában kb. -25 és -30 °C körül van. Ágyásba ültetéskor 30–40 cm-es tőtávolságot választunk, ez kb. 6–9 növény m²-enként. Lehetséges kártevői a levéltetvek és a csigák a fiatal leveleken, sűrű állományban lisztharmat jelentkezhet, a megelőzés alapja a teljes fény, a laza térállás és a nitrogén-túltrágyázás kerülése. Edényben a karógyökér miatt mélyebb cserép és homokkal kevert, jó vízáteresztő közeg válik be. Kezdőknek olyan hely ajánlott, ahol télen nem áll meg a víz, és enyhén szélvédett, hogy a magas szárak ne törjenek le.

Szerző: Kristýna | Revízió: 23.02. 2026