Mezei sóska 'Red' Rumex acetosa 'Red'

Termék részletes leírása

Mezei sóska 'Red' - évelő fűszernövény a keserűfűfélék családjából, amely a hazai természetben nedvesebb réteken, legelőkön és utak szélén őshonos. A konyhában üdítően savanykás ízéért becsülik, a kertben pedig megbízható évelőként ismételt szüretet tesz lehetővé. A 'Red' fajtát a mélyvörös erezetű, díszes leveleiért termesztik, amelyek jól illenek a vöröslevelű salátákhoz és a lila bazsalikomhoz. Nyílhegy alakú levelekből álló, talajközeli tövet fejleszt, amely általában 30–60 cm magas és 30–45 cm széles, virágzáskor a virágszárak nagyjából 60–100 cm-ig emelkedhetnek. Májustól júliusig apró, vöröses virágzatok jelennek meg keskeny bugákban, levélszüret esetén ezeket gyakran eltávolítják, hogy a növény zsenge lombot neveljen. Leveleit frissen salátákba, halételekhez, levesekbe és mártásokba használják, ahol citromos frissességű savanykásságot adnak, a fiatal levélkék ehető díszítésként is szolgálhatnak. Természetes módon C- és K-vitamint, valamint szerves savakat, köztük oxálsavat tartalmaz, ezért érzékeny személyeknél a fogyasztás mértékletes. Virágait méhek és apró rovarok látogatják, magjai nyáron érnek, melegebb fekvésben a növény helyenként el is magvetheti magát.

Termesztés: Napos és félárnyékos termőhelyen egyaránt jól fejlődik, a nyári hőségben előnyös a könnyű félárnyék, amely a leveleket zsengén és kevésbé rostosan tartja. A humuszos, tápanyagban gazdag, enyhén nedves, de jó vízáteresztő talaj válik be, az ajánlott pH nagyjából 6–7,5. A növényeket márciustól májusig vagy ősszel, szeptembertől októberig ültetik, a vetés márciustól májusig, majd ismét augusztustól szeptemberig végezhető. A levelek szürete áprilistól októberig a legmegbízhatóbb, a folyamatos visszavágás serkenti a fiatal lomb hajtását. Az öntözés legyen rendszeres, tartós túlnedvesedés nélkül, edényes termesztésnél fontos a vízelvezetés és a nagyobb mennyiségű ültetőközeg, amely nyáron nem melegszik túl. A trágyázás mérsékelt, a nitrogéntöbblet túl puha levelekhez és a levéltetvekkel szembeni nagyobb fogékonysághoz vezet. A komposztos talajtakarás segít kiegyenlíteni a nedvességet, és szedéskor tisztán tartja a leveleket. A beérett tövek -20 °C alatt is fagytűrők, a föld feletti rész ősszel részben visszahúzódik, tavasszal pedig újra kihajt. Edényben télen védeni kell a földlabdát az átfagyástól, például védett fal mellé helyezéssel és a cserép beburkolásával. Ágyásba négyzetméterenként nagyjából 6–9 növényt számolnak, a tövek közötti távolság 30–40 cm. A betegségek és kártevők közül levéltetvek, csigák vagy levélfoltosság jelentkezhet, megelőzésként jól szellőző termőhely és a túlöntözés kerülése ajánlott. A legfinomabb ízűek a magszár képzése előtt szedett fiatal levelek.

Szerző: Nikol | Revízió: 19.2. 2026